Irán már nem csak az amerikaiak távozását akarja elérni a Közel-Keletről. Ez derült ki a minap Haszán Róháni iráni elnök szavaiból, aki általában a „külföldi” erőknek üzent: menjenek haza, mert veszélyben lehetnek. „Ma egy amerikai katona van veszélyben, holnap egy európai katona lehet veszélyben” – mondta szerdán. Kommentátorok ezt úgy értékelik, hogy első ízben az európai országokat is megfenyegette, azt követően, hogy tovább mérgesedett a viszony az Egyesült Államokkal.

Ezt az készítette elő, hogy egy amerikai drón szabályosan kivégezte Kaszím Szulejmáni tábornokot, Irán egyik befolyásos katonai vezetőjét. Ezt követték Irán válasz-rakétacsapásai Irakban található, amerikaiak által is használt bázisok ellen, majd néhány órával később egy zömében iráni származású utasokat szállító ukrán gép tragikus lelövése.

A hirtelen belső elégedetlenséggel is szembenéző iráni vezetés közben azzal akar visszavágni Amerikának, hogy megsérti a nukleáris tevékenységét korlátozó, 2015-ös nemzetközi egyezmény előírásait. Bár Trump amerikai elnök amúgy is felmondta hazája részvételét a paktumban és szankciókat vetett ki Iránra és a vele üzletelő külföldi cégekre, az európaiak két tűz közé szorulva, de fenn akarják tartani az alkut.

Emiatt kedden aktiválták azt a vita esetén közvetítő mechanizmust, amely az egyezmény része és amellyel arra akarják kényszeríteni Iránt hogy tartsa be az alkut.

A Róháni által említett európai katonák az amerikaik oldalán szolgálnak Irakban és Afganisztánban. Franciaország emellett haditengerészeti bázist tart fenn Abu Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, míg a britek Bahreinben hoztak létre támaszpontot.

A fenyegetések ellenére az európai kormányok nem tervezik katonáik visszahívását Irakból

– idézte az ügyben reagáló Peter Stano európai bizottsági szóvivőt az Al Jazeera.

Az olasz védelmi miniszter, Lorenzo Guerini pedig azt közölte, hogy Róma növelni kívánja katonai jelenlétét a térségben fekvő Hormuzi-szorosban, ahol a világ kőolajforgalmának egyötöde halad át.

Róháni közben visszadobta azt az ötletet, hogy Trump elképzelése alapján új nukleáris egyezményt kössenek. Azt mondta, hogy az amerikai elnök elképzelései furcsák és hogy nem lehet hinni a szavának. Trump mellett azonban kiállt Boris Johnson brit miniszterlenök, aki azt mondta, hogy szerinte is új alkura van szükség a Fehér Ház urának ötletei alapján, hogy Iránnak soha ne lehessen atomfegyvere.

Trump 2018-ban mondta fel Washington részvételét a nemzetközi egyezményben – Teherán az utóbbi hónapokban erre azzal válaszolt, hogy újra belekezdett az urándúsításba és felpörgette az atomprogramot. Ezzel párhuzamosan megvádolta az egyezmény európai résztvevőit, hogy nem biztosították számára azokat a gazdasági kedvezményeket, amelyeket beígértek neki. Az európaiak kezét azonban Trumpék kötötték meg, akik szankciókkal rettentették el az európai cégeket az iráni üzletektől. Irán most Európát is vádolja.

„Nem veszik az olajunkat, a cégeik kivonultak Iránból, tehát megsértik az egyezményt. Az EU a világ legnagyobb gazdasága. Miért hagyják, hogy Amerika ugráltassa őket?” – tette fel a kérdést Mohamed Zarif iráni külügyminiszter.