Infostart.hu
eur:
365.6
usd:
315.65
bux:
148696.72
2026. augusztus 19. szerda Huba

Őrizetbe vették Iránban a gép lelövéséről videót készítő embert

Őrizetbe vette az iráni Forradalmi Gárda azt az embert, aki kitett az internetre egy videót a rakétatámadásról, amelynek következtében lezuhant a MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe a múlt héten - jelentette kedden a FARS félhivatalos iráni hírügynökség.

A vizsgálat eredményeit nyilvánosságra fogják hozni - közölte a FARS, amely további részletekre nem tért ki. A Forradalmi Gárda vállalta a felelősséget a rakétatámadásért, amelyben a gépen tartózkodó mind a 176 ember - többségében iráni és kanadai állampolgár - meghalt.

Teherán kedden bejelentette, hogy több embert őrizetbe vett a szerencsétlenségről folyó vizsgálat keretében, de pontos számot nem közölt.

Haszan Róháni elnök megerősítette, hogy országának meg kell büntetnie a tragédia felelőseit. Róháni több magas rangú bíróból és tucatnyi szakértőből álló különbíróság felállítását kérte.

Irán már hívott szakértőket Kanadából, Franciaországból, Ukrajnából és az Egyesült Államból.

A gárda szombati beismerése országszerte népharagot váltott ki, szombat óta videókat osztanak meg a közösségi médiában a kormányellenes tüntetésekről.

A legújabb felvételeken - amelyek hitelességét egyelőre nem lehetett megállapítani - kedd este is voltak tüntetések a teheráni egyetemeken, és feltehetően összecsapások voltak a diákok és a rendszerhű Bászidzsi önkéntes milícia tagjai között.

Kedd délután mintegy 200, többségükben maszkot viselő diák nézett szembe a Bászidzsi milicistáival, a rendvédelmi erők szétválasztották a két csoportot, amelyek később feloszlottak - jelentette a helyszínről az AFP francia hírügynökség.

A rendőri készültség kedden csökkent Teheránban, az internetszolgáltatásban viszont jelentős zavarok voltak.

Igazságügyi szervek szerint mintegy harminc embert vettek őrizetbe szombat és hétfő között. Újságírók szerint megváltozott a rendvédelmi erők hozzáállása a tüntetésekhez. Novemberben még nemzetközi civil szervezetek szerint legalább 300 ember halt meg a benzináremelés miatti demonstrációkon.

Reformpárti teheráni újságírók egy csoportja közleményében bírálta a sajtószabadság hiányát a sajtóban és az állami médiában.

"A közbizalom temetésénél asszisztálunk" - áll a közleményben, amelyet az IRNA hivatalos hírügynökség ismertetett.

"Amikor bocsánatkéréseket és magyarázatokat kellene közölni, hallgatnak! Miért hoznak ránk szégyent a közönség előtt?" - írta Twitter-üzenetében Elmira Sarifi, az állami televízió hírműsorának műsorvezetője.

Címlapról ajánljuk
Kós Hubert: olyan fájdalmat éreztem, mint még soha, de jó teszt volt

Kós Hubert: olyan fájdalmat éreztem, mint még soha, de jó teszt volt

Sokat kivett a világcsúcs-kísérlet Kós Hubertből 200 méter háton a párizsi úszó Európa-bajnokságon, és bár a rekordra még várnia kell, három aranyéremmel zárta a kontinensviadal, fő száma mellett 200 vegyesen és a 4-szer 100-as gyorsváltó tagjaként is dobogó tetejére állhatott. Az olimpiai és világbajnok hazatérése után a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nyilatkozott az InfoRádiónak.
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Szénné éghet Európa növekedése a hőségben: a Rajnától Paksig már a gazdaságot bénítja az aszály

Szénné éghet Európa növekedése a hőségben: a Rajnától Paksig már a gazdaságot bénítja az aszály

Az idei európai hőség és szárazság már nem egyszerű időjárási szélsőség, hanem több csatornán keresztül ható gazdasági sokk. A tartós kánikula csökkenti a munkaerő termelékenységét, rontja a terméshozamokat, korlátozza a folyami áruszállítást, szűkíti az energiatermelést, és közben növeli az inflációs, költségvetési és biztosítási kockázatokat. A kárbecslések szerint a hőhullámok és az aszály akár az Európai Unió idei növekedésének jelentős részét is elvihetik. Magyarország számára mindez nem távoli klímakockázat: a Duna alacsony vízállása közvetlenül érinti a Paksi Atomerőmű működését, vagyis az ország egyik legfontosabb energiatermelő kapacitását. A kérdés már nem az, hogy lesz-e ára a forróbb és szárazabb nyaraknak, hanem az, hogy Európa ezt előre, alkalmazkodási beruházásokban fizeti meg, vagy utólag, termeléskiesésben, drágább energiában és költségvetési nyomásban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. augusztus 18. 21:22
×
×