Emmanuel Macron francia elnök és mások is fegyverténynek tartják, hogy körülbelül 30 londoni otthon árának megfelelő összeggel fogják segíteni a hatalmas amazóniai vidéken égő tüzek oltását.

Körülbelül ennyire elég ugyanis az a 20 millió dollár, amelyet a világ legfejlettebb országai, a G7-ek megszavaztak az összes érintett amazonasi országnak.

A hetek ezzel akarják rábírni a dél-amerikai államokat, hogy a kormányok leállíttassák a száraz anyag égetését az esőerdőtől szakértők szerint már amúgy is megtisztított földeken, illetve más esetekben megakadályozzák a valós erdőirtást.

Jair Bolsonaro brazil elnök jobboldali nézetei és Trump amerikai elnökkel való barátsága miatt nem túl népszerű az öko-aktivisták között, akik azzal vádolják, hogy zöld utat adott az Amazonas pusztításának.

Ő viszont most azt követeli támogatóival együtt, hogy a szerinte „sajnálatosan gyarmatosító viselkedésű és képmutató” francia elnök hagyjon fel a sértegetésekkel, különben nem fogadja el a G7-ek segélyét.

Ezzel szemben Bolsonaro megköszönte Donald Trump elnök méltató szavait és azt írta a Twitteren: „hatalmas sikerrel lépünk fel a vadtüzek ellen... Nem fog bejönni a szuverenitásunk ellen indított álhírkampány”.

A kilenc brazil amazóniai szövetségi állam kormányzója előtt pedig azt mondta, hogy „nincs baja a G7-ekkel, de baja van az egyik elnökkel”.

Macron „amazóniai válságtanácskozást” sürgetett,

Bolsonaro erre a francia elnök – nála jóval idősebb – feleségét gúnyolta a Facebookon.

Nekiment Macronnak több brazil szövetségi állam kormányzója és politikus is. Augusto Heleno, biztonsági főnök, a brazil vezetésű haiti ENSZ békemisszió volt vezetője azt mondta: „a volt francia gyarmatok 90 százaléka szánalmas állapotban van. Ahol csak jártak, pusztítást, káoszt és nyomort hagytak maguk után. Nem kéne másoknak tanácsokat adniuk.”

A beszólás-meccsbe beszállt Mauro Mendes, az amazonasi Mato Grosso állam kormányzója is: „Macront nem érdekli a környezetük, a brazil termékek útjába akar akadályokat emelni”.

Miközben egyes kutatók is megkérdőjelezik, hogy valóban a „Föld tüdejének” lehet-e nevezni az amazonasi esőerdőt

– abból a szempontból, hogy valóban extra és nem csak helyben termelődő széndioxidot nyel-e el – Bolsonaro azzal vádolta meg a környezetvédelmi aktivistákat, hogy az indiánok földjeinek védelmével ártanak Brazília gazdaságának. „A környezetvédelmi kérdést racionálisan és nem a korábbi kormányok vadságával kell megközelíteni. Egy ilyen gazdag ország nem találhatja magát ilyen helyzetben. Az indiánok nem lobbiznak, nem is beszélik a nylevünket”.

Azt is felvetette, hogy az indián területeket külföldiek segítségével tették védetté, hogy így akadályozzák Brazília fejlődését, a brazil újságírókat pedig hazafiatlansággal vádolta meg.

A karakán megjegyzések sokak tetszését elnyerhetik, de az egyik állam kormányzója figyelmeztetett: a brazil GDP 60%-a származik exportból és egy esetleges külföldi bojkott vagy kampány hatalmas károkat okozhat a brazil gazdáknak.