Infostart.hu
eur:
379.45
usd:
321.25
bux:
130816.59
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Lángol a dzsungel a Rondonia brazil szövetségi államban lévő Porto Velho közelében 2019. augusztus 24-én. Az Amazonas vidékén napok óta erdőtüzek pusztítanak. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfaj él a vidéken. A brazil kormány bejelentette, hogy 44 ezer katonát és katonai repülőgépeket vet be a tomboló erdőtüzek megfékezése érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

Feledy Botond: a brazil elnök szuverenitási kérdést csinál Amazónia égéséből

A brazil kormány elutasítja a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélyét az Amazonas-medencében pusztító erdőtüzek megfékezésére. A nagyhatalmak hosszú távú globális projektet is kezdeményeznének az esőerdő védelmére. Feledy Botond külpolitikai elemző szerint Jair Bolsonaro elnök belpolitikai kérdésként kezeli az erdőtüzek kérdését.

A nemzeti szuverenitás jelképe a brazil elnöknek az Amazónia-kérdés kezelése, elnökké is úgy választották, hogy

a világnak nem fog beleszólást engedni abba, hogy ez a terület hogyan segíti a "nem túl jó formában lévő" brazil gazdaságot;

Feledy Botond külpolitikai elemző az InfoRádióban rámutatott, azokban a brazíliai államokban tombolt a legnagyobb erdőtűz, ahol Jair Bolsonaro elnökkel szövetséges vezetők vannak.

"Van egy komoly ipari érdeklődés a terület iránt, amit a kormányzat is támogat.

Emellett az Amazónia területén élő bennszülöttek néznek nagyon nehéz sors elé, hiszen Bolsonaro elnöksége első hetében megszüntette azt a hivatalt, ami eddig lényegében a bennszülöttek ügyeiért volt felelős" - fejtette ki a szakértő.

Feledy Botond arra is figyelmeztet, hogy bár a választói felé egyértelműen kommunikál Bolsonaro elnök, de előállhat olyan helyzet, hogy pont az Amazónia-ügy miatt nem tud majd jó nemzetközi megállapodásokat kötni, nyomást is gyakorolhatnak rá a G7-ek.

Szerinte lehet is "mozdítani valamit a kormány álláspontján", de a belpolitikai motiváció mentén nehéz megjósolni, hogy mi lesz a végkifejlet.

"Nem látszik, hogy itt egyik évről a másikra nagy eredményeket lehetne elérni,

az Amazonas-medence a klímaváltozás áldozata is, illetve korábban a jó természetvédelem-politika miatt is volt kedvezőbb a helyzet.

A korábbi sikeres természetvédelmi projekteken abszolút látszik az is, hogy ha a brazil kormány akar, akkor tud is tenni Amazónia védelméért" - tette hozzá a külpolitikai szakértő.

Az Amazonas medencéje nyolc ország területén fekszik, és 6,3 millió négyzetkilométeres területével Dél-Amerika több mint harmadát foglalja el, a legnagyobb részét esőerdő borítja. Az esőerdőben pusztító tüzek tetemes részét nem villámcsapás vagy egyéb természeti csapás okozza, hanem emberek gyújtják fel az erdőt, hogy így nyerjenek nagyobb megművelhető, legelőként használható vagy beépíthető területet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×