Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A Tennesse állam büntetés-végrehajtási hivatalának 2023. január 12-i képe a kivégzés elõtt álló Christa Pike-ról. A most 50 éves elítélt kivégzésére 2026. szeptember 30-án került sor, de a nõ túlélte a méreginjekciók beadását, és kórházba szállították. Pike lett volna az elsõ nõ, akin Tennessee-ben több mint kétszáz év után halálos ítéletet hajtanak végre.
Nyitókép: MTI

Mi lesz Christa Pike-kal, akit kivégeztek, de nem sikerült? – büntetőjogász a példátlan helyzetről

Az InfoRádiónak nyilatkozó büntetőjogász szerint példátlan jogi helyzet állt elő azzal, hogy Christa Pike-ot nem sikerült kivégezni. Atalay Borbália emberölési ügyekre szakosodott védőügyvéd arra is magyarázatot adott, hogy az Egyesült Államokban miért töltenek évtizedeket siralomházban a jogerősen halálra ítéltek, és hogy a bíróságok mennyire szokták figyelembe venni az elkövetők gyermekkori szenvedéseit.

Az Egyesült Államokban államonként eltérő a szabályozás, vagy a szabályozás egy része. Ettől függetlenül az az általános, hogy figyelembe veszik az előéletet, a gyermekkori traumákat és leginkább a mentális állapotot és esetleges mentális sérüléseket – mondta Atalay Borbála büntetőjogász, védőügyvéd az InfoRádióban. Hozzátette: itthon, Magyaroszágon egyértelműen minden alkalommal figyelembe szokták venni az érintett előéletét, elemezgetik, esetleg szakértőt rendelnek ki a felmérésére, hogy milyen mentális állapotban van a terhelt, milyen a beszámíthatósága, mennyire volt tudatában annak, hogy amit elkövetett, az milyen súllyal bír.

A Christa Pike-ügyben is egyértelmű, hogy

a védelem próbált a tárgyalás folyamán azzal érvelni annak idején, hogy őt milyen súlyos abúzusok érték, agykárosodással született, egész életében bántalmazták,

nem kapott semmilyen kezelést, semmilyen fejlesztést, de szerető, támogató háttere sem volt gyerekkorában. És többek között pont arra tér újra vissza a védelem, hogy ezt annak idején nem vették kellőképpen figyelembe, és az esküdteknek, akik Amerikában döntenek a bűnösség kérdésében, nem bocsátották rendelkezésre az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat – mondta Atalay Borbála.

A kérdésre, hogy hogyan és miért fordul az elő viszonylag rendszeresen az Egyesült Államokban, hogy a jogerősen halálra ítéltek nem éveket, hanem évtizedeket töltenek a halálsoron, miért nem végzik ki őket néhány éven belül, a büntetőjogász azt mondta: általában különböző jogi eljárásokkal telik az idő.

Ha valaki a halálsorra kerül, a védői igyekeznek onnan még az utolsó pillanatig is kimenteni, tehát halasztási kérelmeket, kegyelmi kérvényeket adnak be, felülvizsgálatot kérnek,

bármi lehetséges. Ahogy a cikkekben olvastam, itt a mentális állapottal kapcsolatos kérdéskör volt az egyik, ami miatt rendszeresen újabb és újabb kérelmekkel fordultak a bíróságokhoz a védők.

Christa Pike kivégzését kitűzték, aztán elhalasztották, utána mégis végrehajtották, de nem sikerült. Nem tudjuk, hogy pontosan mi történt, de jogi szempontból egy különös helyzet állt elő azzal, hogy nem sikerült egy kivégzés, és egy kivégzettet kórházban újra kellett éleszteni.

Ráadásul, ha hihetünk a híreknek, akkor rendkívül rossz állapotban van a kivégzett, vagy majdnem kivégzett Christa Pike: még komolyabb agysérülése lett, a hírek szerint lebénult, tehát gyakorlatilag élőhalottként írják le. Nyilván hosszú távon derül ki, hogy ez mennyire maradandó állapot, vagy van-e ebből még bármilyen visszatérés. Az az érdekesség, hogy erre nincs kialakult szabályozás, úgy tudom, hogy Tennessee államban egyáltalán nincs, és talán még példa se volt erre, de több jogdogmatikai jogfilozófiai irányzat is van. Az egyik álláspont szerint, ha valaki a klinikai halál állapotát elérte, akkor ha onnan vissza is tér, gyakorlatilag már egyszer meghalt, és a kivégzés már nem hajtható végre. De vannak, akik amellett érvelnek, hogy ameddig bármilyen életjelenséget mutat az elítélt, addig nem mondható, hogy halott – mondta Atalay Borbála büntetőjogász, védőügyvéd az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×