Az Egyesült Államokban államonként eltérő a szabályozás, vagy a szabályozás egy része. Ettől függetlenül az az általános, hogy figyelembe veszik az előéletet, a gyermekkori traumákat és leginkább a mentális állapotot és esetleges mentális sérüléseket – mondta Atalay Borbála büntetőjogász, védőügyvéd az InfoRádióban. Hozzátette: itthon, Magyaroszágon egyértelműen minden alkalommal figyelembe szokták venni az érintett előéletét, elemezgetik, esetleg szakértőt rendelnek ki a felmérésére, hogy milyen mentális állapotban van a terhelt, milyen a beszámíthatósága, mennyire volt tudatában annak, hogy amit elkövetett, az milyen súllyal bír.

A Christa Pike-ügyben is egyértelmű, hogy

a védelem próbált a tárgyalás folyamán azzal érvelni annak idején, hogy őt milyen súlyos abúzusok érték, agykárosodással született, egész életében bántalmazták,

nem kapott semmilyen kezelést, semmilyen fejlesztést, de szerető, támogató háttere sem volt gyerekkorában. És többek között pont arra tér újra vissza a védelem, hogy ezt annak idején nem vették kellőképpen figyelembe, és az esküdteknek, akik Amerikában döntenek a bűnösség kérdésében, nem bocsátották rendelkezésre az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat – mondta Atalay Borbála.

A kérdésre, hogy hogyan és miért fordul az elő viszonylag rendszeresen az Egyesült Államokban, hogy a jogerősen halálra ítéltek nem éveket, hanem évtizedeket töltenek a halálsoron, miért nem végzik ki őket néhány éven belül, a büntetőjogász azt mondta: általában különböző jogi eljárásokkal telik az idő.

Ha valaki a halálsorra kerül, a védői igyekeznek onnan még az utolsó pillanatig is kimenteni, tehát halasztási kérelmeket, kegyelmi kérvényeket adnak be, felülvizsgálatot kérnek,

bármi lehetséges. Ahogy a cikkekben olvastam, itt a mentális állapottal kapcsolatos kérdéskör volt az egyik, ami miatt rendszeresen újabb és újabb kérelmekkel fordultak a bíróságokhoz a védők.

Christa Pike kivégzését kitűzték, aztán elhalasztották, utána mégis végrehajtották, de nem sikerült. Nem tudjuk, hogy pontosan mi történt, de jogi szempontból egy különös helyzet állt elő azzal, hogy nem sikerült egy kivégzés, és egy kivégzettet kórházban újra kellett éleszteni.

Ráadásul, ha hihetünk a híreknek, akkor rendkívül rossz állapotban van a kivégzett, vagy majdnem kivégzett Christa Pike: még komolyabb agysérülése lett, a hírek szerint lebénult, tehát gyakorlatilag élőhalottként írják le. Nyilván hosszú távon derül ki, hogy ez mennyire maradandó állapot, vagy van-e ebből még bármilyen visszatérés. Az az érdekesség, hogy erre nincs kialakult szabályozás, úgy tudom, hogy Tennessee államban egyáltalán nincs, és talán még példa se volt erre, de több jogdogmatikai jogfilozófiai irányzat is van. Az egyik álláspont szerint, ha valaki a klinikai halál állapotát elérte, akkor ha onnan vissza is tér, gyakorlatilag már egyszer meghalt, és a kivégzés már nem hajtható végre. De vannak, akik amellett érvelnek, hogy ameddig bármilyen életjelenséget mutat az elítélt, addig nem mondható, hogy halott – mondta Atalay Borbála büntetőjogász, védőügyvéd az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette.