A nyári aszály, a paksi atomerőmű leállása és az iráni háború is fékezte a magyar gazdaságot, az OTP Bank elemzői szerint azonban három és fél év után idén végre érdemi lendület jöhet.

A bank legfrissebb negyedéves elemzése alapján a növekedési kilátások javulnak, miközben a forintnál egyik irányban sem látnak nagy mozgásteret: a kormány euróbevezetési tervei mellett komolyabb gyengülést nem várnak, de szerintük az erősödés lehetősége is korlátozott.

Három és fél évnyi stagnálás után az idei első fél évben már láthatóan megmozdult a magyar gazdaság

– írja az OTP legfrissebb negyedéves elemzése alapján az Index. A bank elemzői 2026 egészére 1,7 százalékos GDP-növekedést várnak.

Az OTP szerint a fordulat már az idei első két negyedév adataiban is látszik. Eppich Győző, az OTP Elemzési Központjának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság nélkül számolva az első és a második negyedévben is 2,5 százalékos, évesített negyedéves növekedést mutatott a GDP.

Gyorsulhat a gazdaság, de a költségvetés mindent átírhat

A gazdaság motorja ugyanakkor továbbra is elsősorban a lakossági fogyasztás lehet az elemzés szerint, ahogy az elmúlt években is. Újdonság viszont, hogy két év visszaesés után az export is visszatérhet a növekedési pályára.

A beruházások ezzel szemben még mindig fékezik a gazdaságot, az állami fejlesztések a vártnál gyengébben alakulnak, miközben a vállalati szektorban már megjelentek az élénkülés első jelei.

Jövőre az OTP már 2,5 százalékos növekedéssel számol, ugyanakkor a gyorsulás egyik legnagyobb kérdőjele éppen a költségvetés lehet.

A kormánynak 2027-ben meg kell kezdenie a fiskális kiigazítást, egyelőre azonban nem tudni, milyen eszközökkel és mely területeken próbálja majd rendbe tenni az államháztartást.

Közben a növekedés szerkezete is átalakulhat. Az uniós források beáramlásával az állami beruházásokban fordulat jöhet, az exportot az újonnan termelésbe álló kapacitások húzhatják tovább.

A lakossági fogyasztás viszont veszíthet a lendületéből, miután az OTP elemzői lassuló bérnövekedéssel és mérsékeltebb hitelezési aktivitással számolnak. A következő fontos kapaszkodót október közepe hozhatja: a kormány ígérete szerint ekkor jelenhet meg a 2027-es költségvetés tervezete, vele együtt pedig egy középtávú makrogazdasági és fiskális pálya is.

Az OTP szerint ebből derülhet ki először érdemben, milyen árat kell fizetnie a gazdaságnak a költségvetési konszolidációért.

Az infláció eközben a vártnál kedvezőbben alakult.

Ebben az erősebb forint és a kedvező élelmiszerárak játszották a főszerepet, így az OTP egész évre mindössze 1,7 százalékos átlagos áremelkedéssel számol. Jövőre azonban 2,6 százalékra gyorsulhat az infláció, ráadásul az elemzők szerint inkább felfelé mutatnak a kockázatok: a magas energiaárak, a szárazság és a műtrágyahiány egyaránt újabb nyomást tehet az árakra.

Az árrésstopok esetleges kivezetésétől ugyanakkor nem várnak inflációs sokkot, az OTP szerint annak hatása a fogyasztói árakra csak mérsékelt lenne.

A fiskális politika határozhatja meg a forint irányát

A forinttal kapcsolatban az OTP nem vár nagy kilengést a következő hónapokban. Nyáron az euró árfolyama a csökkenő kamatkülönbözet ellenére is 360 forint körül maradt, és a bank elemzői szerint a kormány euróbevezetési tervei is abba az irányba mutatnak, hogy a döntéshozók érdekeltek maradnak a stabilan erős árfolyamban.

Ennek egyik oka, hogy az euró bevezetéséhez szükséges inflációs feltételek teljesítésében a forint árfolyama fontos szerepet játszik.

Az OTP ezért nem számít jelentősebb gyengülésre, de az erősödés lehetősége is korlátozott lehet. Májusban és júniusban ugyanis már látszott, hogy bizonyos árfolyamszinteknél a jegybank kamatpolitikai lépésekkel reagálhat. A piac jelenleg nem áraz újabb kamatcsökkentést az év hátralévő részére. Ebben a tartósan magas energiaárak és az emelkedő fejlett piaci kötvényhozamok is szerepet játszanak.

Az OTP szerint idén akkor nyílhatna még tér alacsonyabb kamatokra, ha tovább csökkenne a magyar eszközök kockázati prémiuma. Ebben viszont már nem elsősorban a jegybank, hanem a költségvetési politika lesz a döntő.