eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke (j) és Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke sajtótájékoztatót tart az őszi megyei választásokon való együttműködés lehetőségeiről tartott megbeszélés után az MKP pozsonyi székházában 2017. április 26-án.
Nyitókép: Krizsán Csaba

Nincs minden felvidéki magyar elájulva az összefogástól

A mértékadó Focus közvéleménykutató-intézet felmérése szerint kisebb lenne a Híd és az MKP közös listájának támogatása, mintha a két párt külön-külön indulna a 2020-as szlovák parlamenti választáson. A megkérdezettek fele ért egyet azzal, hogy a két párt együtt induljon a jövő februárban esedékes voksoláson. A két párt közti egyeztetések egész nyáron folynak.

A felmérés a Híd megrendelésére készült, az eredmény pedig azt tükrözi, hogy amennyiben a két szlovákiai magyar párt külön mérettetné meg magát, akkor a Hídra a dél-szlovákiai választók 27,9 százaléka, az MKP-ra pedig 17,4 százaléka adná a voksát. Amennyiben létrejönne a két párt közti összefogás, a magyarok lakta régióban együtt a voksok 34,5 százalékát tudhatnák magukénak.

A megkérdezettek fele egyet ért azzal, hogy a Híd és az MKP közös listát állítson, 40 százaléka nem örül ennek, minden tizedik válaszadó pedig döntésképtelennek bizonyult. A Híd szavazóinak 67,8 százaléka és az MKP választóinak is 68,5 százaléka támogatja a két párt közös indulását.

Mindkét politikai szubjektum táborában lennének azonban olyanok, akik közös lista esetén nem mennének szavazni, vagy inkább szlovák pártot választanának.

A legutóbb mért közvélemény-kutatások szerint egyik magyar párt sem éri el a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Azt viszont már sikerült elérniük, hogy tárgyalóasztalhoz ültek egymással, és kiterítették a kártyáikat, azaz megszabták azokat a feltétleket, melyek mentén hajlandóak lennének a szövetségkötésre.

A tárgyalások az egész nyári szünet alatt zajlanak.

A koalícióban való indulás esetén azonban nem 5, hanem 7 százalék szükséges a bejutáshoz. Bugár Béla szerint ezt nem lesz könnyű elérni. A Híd elnöke hangsúlyozta, hogy ha sikerül megegyezniük az MKP-val, akkor azonnal csináltatniuk kell egy közvélemény-kutatást, amelyben a koalíciójuk támogatottságát mérnék. Az MKP sajtóosztálya nyilatkozatban reagált a közvélemény-kutatásra. Azt írják, felmerül a kérdés, mennyire objektív egy felmérés, ha azt egy párt rendeli meg. "Ez a koalíció jelen pillanatban még csak egy elméleti konstrukció. Ha megkezdi működését, a róla kialakuló kép is bizonyosan árnyaltabb lesz" – áll a nyilatkozatban.

A felmérés során arra is rákérdeztek, melyik politikusnak kellene vezetnie a Híd és az MKP közös listáját. A kutatás eredménye szerint

Bugár Bélát látnák szívesen a lista élén a legtöbben.

Őt jelentős lemaradással követi Csáky Pál, az MKP korábbi európai parlamenti képviselője és Menyhárt József, az MKP elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×