Bár tipikusan esős angol időjárás uralkodott, azért nem hiányzott a csillogás és a pompa a brit parlament idei ceremóniális megnyitójáról.

A London történelmi központjában bóklászó turisták nagy örömére II. Erzsébet királynő lovas testőrsége kíséretében egy ékes lovashintóban tette meg a rövid utat palotájából a westminsteri parlamentbe, hogy ott ismertesse: milyen törvényeket készül benyújtani kormánya a következő parlamenti időszakban.

Az alsóházi tárgyalóterem ajtaján hagyományosan a Black Rodnak, Fekete Pálcának nevezett királyi szolga koppantott botjával és kért bebocsáttatást, miután hagyományosan becsapták előtte az ajtót – pontosan úgy, ahogy már évszázadok óta teszik. Mivel a kapunak mindig ugyanazt a pontját ütik, így a fa a hosszú évek alatt meglehetősen kikopott.

Az 1500-as évekig visszamenő tradíció azt jelképezi, hogy a rendek által abszolút hatalmában korlátozott uralkodó „a parlament útján kormányoz”, a törvényhozás joga nem az övé, hanem a választott képviselőké.

A brit királynők és királyok hagyományosan nem szólnak bele a napi politikába és nem mondják el a véleményüket – bár a Sun című bulvárlapot épp most marasztalta el a brit médiahatóság, amiért azt állította, hogy a királynő azt szeretné, ha országa kilépne az Európai Unióból.

Akik azt remélték, hogy a 90 éves Erzsébet sejtetni engedi, hogy mit gondol az egészről, azok csalódtak. A hagyományosan kimért királynő leglátványosabb érzelemnyilvánítása az előző nap történt meg, amikor elesett katonákra emlékezve egy könnycsepp gördült le az arcán.

Westminsterbe érkezve pedig az volt a legfontosabb hír vele kapcsolatban, hogy első ízben nem a lépcsőn, hanem liften ment fel a Lordok háza termébe, hogy trónjáról elmondja beszédét.

A parlamentben a királynő érzelemmentesen ismertette azt a 21 törvényjavaslatot, amit David Cameron kormánya benyújt. Ezek egy része a digitális technológiáról – például a szélessávú internethez való állampolgári jogról, űrkikötők építéséről és vezető nélküli autókról – szól.

A britek is bevezethetik az üdítőitalok cukoradóját és különösen nagy horderejű lépés lehet a javasolt börtönreform. Ez a fegyházak igazgatóinak költségvetési jogokat adna, de egyben arra is ösztönözné őket, hogy a tőlük kikerülő volt rabokat úgy rehabilitálják, hogy azok ne kövessenek el újabb bűncselekményeket.

Nem lesz ugyanakkor Nagy-Britannia szuverenitásáról szóló törvényjavaslat és az Európai Emberijogi Konvenciót felváltani hivatott Brit Emberijog Törvényt is jegelték.

Az elképzeléseket élesen támadta Cameron euroszkeptikus belső ellenzéke – akik szerint szándékosan felvizezték azokat – hogy az EU-ban maradásra bírják a briteket.

Az ellenzéki Munkáspárt pedig azt emelte ki: a konzervatív kormány tovább nyirbálja a közszolgáltatásokat, nem csökkentette a hiányt, nem növelte a hatékonyságot és nem állította új pályára a gazdaságot.