eur:
394.07
usd:
364.96
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna

Csak a Brexitről nem beszélt a királynő

Londonban hagyományos pompával rendezték meg a királynő parlamenti beszédét, melyben II. Erzsébet uralkodó ismertette a brit kormány törvényhozási terveit. A látványos eseményen azonban éppen arról a kérdésről nem esett szó, amely a leginkább lázban tartja most Nagy-Britanniát: az Európai Uniós tagságról való népszavazásról.

Bár tipikusan esős angol időjárás uralkodott, azért nem hiányzott a csillogás és a pompa a brit parlament idei ceremóniális megnyitójáról.

A London történelmi központjában bóklászó turisták nagy örömére II. Erzsébet királynő lovas testőrsége kíséretében egy ékes lovashintóban tette meg a rövid utat palotájából a westminsteri parlamentbe, hogy ott ismertesse: milyen törvényeket készül benyújtani kormánya a következő parlamenti időszakban.

Az alsóházi tárgyalóterem ajtaján hagyományosan a Black Rodnak, Fekete Pálcának nevezett királyi szolga koppantott botjával és kért bebocsáttatást, miután hagyományosan becsapták előtte az ajtót – pontosan úgy, ahogy már évszázadok óta teszik. Mivel a kapunak mindig ugyanazt a pontját ütik, így a fa a hosszú évek alatt meglehetősen kikopott.

Az 1500-as évekig visszamenő tradíció azt jelképezi, hogy a rendek által abszolút hatalmában korlátozott uralkodó „a parlament útján kormányoz”, a törvényhozás joga nem az övé, hanem a választott képviselőké.

A brit királynők és királyok hagyományosan nem szólnak bele a napi politikába és nem mondják el a véleményüket – bár a Sun című bulvárlapot épp most marasztalta el a brit médiahatóság, amiért azt állította, hogy a királynő azt szeretné, ha országa kilépne az Európai Unióból.

Akik azt remélték, hogy a 90 éves Erzsébet sejtetni engedi, hogy mit gondol az egészről, azok csalódtak. A hagyományosan kimért királynő leglátványosabb érzelemnyilvánítása az előző nap történt meg, amikor elesett katonákra emlékezve egy könnycsepp gördült le az arcán.

Westminsterbe érkezve pedig az volt a legfontosabb hír vele kapcsolatban, hogy első ízben nem a lépcsőn, hanem liften ment fel a Lordok háza termébe, hogy trónjáról elmondja beszédét.

A parlamentben a királynő érzelemmentesen ismertette azt a 21 törvényjavaslatot, amit David Cameron kormánya benyújt. Ezek egy része a digitális technológiáról – például a szélessávú internethez való állampolgári jogról, űrkikötők építéséről és vezető nélküli autókról – szól.

A britek is bevezethetik az üdítőitalok cukoradóját és különösen nagy horderejű lépés lehet a javasolt börtönreform. Ez a fegyházak igazgatóinak költségvetési jogokat adna, de egyben arra is ösztönözné őket, hogy a tőlük kikerülő volt rabokat úgy rehabilitálják, hogy azok ne kövessenek el újabb bűncselekményeket.

Nem lesz ugyanakkor Nagy-Britannia szuverenitásáról szóló törvényjavaslat és az Európai Emberijogi Konvenciót felváltani hivatott Brit Emberijog Törvényt is jegelték.

Az elképzeléseket élesen támadta Cameron euroszkeptikus belső ellenzéke – akik szerint szándékosan felvizezték azokat – hogy az EU-ban maradásra bírják a briteket.

Az ellenzéki Munkáspárt pedig azt emelte ki: a konzervatív kormány tovább nyirbálja a közszolgáltatásokat, nem csökkentette a hiányt, nem növelte a hatékonyságot és nem állította új pályára a gazdaságot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×