Úgy tűnik, Irán messze van – vont csütörtök reggel tőzsdei mérleget az InfoRádióban Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő, aki arra alapozza a véleményét, hogy az ukrajnai háború kitörésekor 2022-ben, de akár a 2025 áprilisi „mozgások” idején is nagyobbak voltak a tőzsdei hatások, mint most, és hamarabb vissza is térünk a február végi szintre.
„Február végén azért már érezhető volt a nyomás, sejthető volt, hogy lesz valami a Perzsa-öbölben, de a februári utolsó napi, tehát a múlt pénteki indexértékhez képest most alig egy százalékkal vagyunk lejjebb, persze volt közben – kedden – mínusz 5 százalék is” – mutatott rá.
Az OTP mint vezető papír fontos volt, „nyilván ilyenkor ezt adják el a külföldiek, ebből van a legtöbb, ha csökkenteni akarják a kitettségüket a feltörekvő piacokon vagy a magyar, ez a leglikvidebb”; volt a szakértő szerint olyan pillanat a keddi záráskor 35 800 ponton, amikor az esés 10 százalékos volt, ami azért durvának számít, de csütörtökre újra 38 ezer fölé került. Ebben viszont az is szerepet játszik, hogy péntekre várják a gyorsjelentést.
A Mol inkább erősödni tudott, csakúgy, mint a világ olajcégeinek többsége, „bár meg kell hagyni, hogy a Molnak azért nem olyan nagy a kitermelőkapacitása, napi százezer hordó, itt van egy 4 százalék plusz”.
Az MTelekom pedig „egyszerűen jól tartja magát”, február végén jelentették be a 154 forintos rekordosztalékot, ami azért egy 7 százalékos osztalékhozam.
A kispapíroknál volt némi „vérengzés”, de alapvetően a magyar tőzsde eddig jól megúszta az iráni eseményeket.
Hogy miért számít a tőzsdén a konfliktustól való távolság, amikor ez a rendszer egy globális „falu”, amit az elektromos áram köt össze, azt mondta: amikor a külföldi alapkezelők végiggondolják hétfő reggel, hogy zuhognak a rakéták, mit adjanak el, részben azért adnak el, mert félnek, no meg azért, mert likviditást teremtenek, bármi történhet, jó vételi lehetőség, ilyenkor jó, ha pénze van a befektetőnek, amihez el kell adni valamit.
„A török tőzsde például 10 százalékot esett. Nyilván hamarabb eszükbe jut török papírokat eladni vagy az olajszállításoknak, az öbölbeli földgáznak jobban kitett koreai részvényeket, mint a magyart, amelynél az ukrajnai háború vagy a Barátság kőolajvezeték körüli gondok kockázata játszik” – fejtegette Korányi G. Tamás. Hozzátette, a vezetékprobléma már meghozta a 12-13 százalékos áresést a Mol-részvénynél, de ennél többet nem, ráadásul úgy tűnik, magasan lesznek az olajárak.






