Teherán nem számít rá, de felkészült a szárazföldi támadásra

Irán felkészült egy szárazföldi támadásra a területén – jelentette ki az iráni külügyminiszter az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban. Abbász Aragcsi egyben elutasított minden tárgyalást az Egyesült Államokkal, és leszögezte: Irán nem kért tűzszünetet.

Arra kérdésre, hogy tart-e egy esetleges amerikai szárazföldi inváziótól, az iráni külügyminiszter kijelentette: „Nem, számítunk rá”. Hozzátette: „bízunk benne, hogy szembe tudunk velük szállni, és nagy katasztrófa lesz a számukra”.

Aragcsi arról is beszélt, hogy az ország számos részére mért amerikai és izraeli csapások ellenére Irán nem kér tűzszünetet. „Legutóbb sem kértünk tűzszünetet. Korábban Izrael volt az, aki tűzszünetet kért. Azután kértek feltétel nélküli tűzszünetet, hogy tizenkét napig ellenálltunk az agressziójuknak” – jelentette ki, utalva a tavalyi tizenkét napos háborúra, amelyben az izraeli és az amerikai hadsereg iráni atomlétesítményeket támadott.

A jelenlegi konfliktus kapcsán Aragcsi megjegyezte, hogy „ebben a háborúban nincsen győztes”. Hozzátette, hogy az ő győzelmük „az ismételt ellenállás a törvénytelen célokkal szemben”.

A légitámadásokban megölt legfőbb iráni vallási és politikai vezető utódlása kapcsán a külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy meg kell várni, amíg a Bölcsek Tanácsa megválasztja az új vezetőt. Ezzel kapcsolatban elutasította az Axios amerikai hírportál írását, amely szerint Trump kijelentette: neki személyesen is részt kell vennie az új legfelsőbb vezető kiválasztásában. „Ez teljességgel az iráni nép ügye, és senki sem avatkozhat be” – mondta.

Szombat óta már húszezer amerikai hagyta el a régiót

Az Irán elleni támadás megindítása óta már mintegy húszezer amerikai tért vissza az Egyesült Államokba a régióból, részben kormányzati segítséggel – közölte Tommy Pigott, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője csütörtökön.

A kormányzati illetékes közölte, hogy a hazajutott amerikaiak mintegy felét a régióban tartózkodó állampolgárok kimenekítése érdekében létrehozott munkacsoport révén sikerült elutaztatni. Tommy Pigott elmondta, hogy bérelt repülőgépeket is igénybe vesznek annak érdekében, hogy segítsék a térségből való távozást. Ilyen módon az amerikai állampolgárok ingyen utazhatnak vissza hazájukba – tette hozzá.

Az Irán ellen szombaton megindult amerikai-izraeli hadműveleteket követően Washington a Közel-Kelet 14 országára vonatkozóan adott ki felhívást az amerikai állampolgárok távozását sürgetve, tekintettel a biztonsági kockázatokra.

Trump az iráni utódlásról: „Ali Hamenei fia elfogadhatatlan”

Donald Trump szerint neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában – az amerikai elnök erről csütörtökön beszélt egy interjúban.

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Kiadták a figyelmezetést: megnőtt a terrorfenyegetés az unióban

Az iráni konfliktus miatt megnőtt a terrortámadások veszélye az Európai Unióban – közölte Jan op gen Oorth, az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezetének (Europol) szóvivője az Euractiv című, angol nyelvű brüsszeli hírportálnak nyilatkozva csütörtökön.

Srí Lanka engedélyezte egy iráni hadihajónak, hogy kiköthessen

Srí Lanka humanitárius okokból engedélyezte egy iráni hadihajónak 208 fővel a fedélzetén, hogy kiköthessen – jelentette be csütörtökön Anura Kumara Disszanajake Srí Lanka-i elnök.

A Busehr nevű hadihajó azt követően kért kikötési engedélyt egy Srí Lanka-i kikötőben, hogy az előző nap a szigetország térségében egy másik iráni hadihajót, a Dena nevű fregattot egy amerikai tengeralattjáró torpedóval elsüllyesztette. A Dena 180 fős legénységéből 87 tengerész vesztette életét, 32 társukat kimentette a szigetország haditengerészete, jelenleg kórházban ápolják őket. Az eltűntek után még zajlik a keresés.

„Humanitárius alapon vettük fontolóra az iráni kérést, és engedélyeztük a belépést Srí Lanka vizeire” – közölte Disszanajake sajtótájékoztatóján.

A 208 fős legénységet, köztük 84 kadétot a Srí Lanka-i haditengerészet hajóira vitték, majd a fővárosba, Colombóba szállították. Ugyanakkor az iráni hadihajót biztonsági okokból a fővárostól 240 kilométerre északkeltre található Trincomalee kikötőjébe küldik. A hajó jelenleg nemzetközi vizeken tartózkodik a szigetország partjai előtt.

Románia gyorssegélyt kért az EU-tól

Románia mintegy öt charterjárat megszervezéséhez gyorssegélyt kért az Európai Uniótól a Közel-Keleten rekedt polgárainak hazaszállítása érdekében – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.

Románia szerdán aktiválta az EU polgári védelmi mechanizmusát (EUCPM), amelynek támogatásával mintegy ezer román állampolgárt evakuálnak a Dubajból, vagy az ománi Maszkatból Bukarestbe induló repülőgépeken. A kormányszóvivő szerint a járatok megszervezését a bukaresti külügyminisztérium koordinálja, ahogyan történt ez korábban az Izraelből hazahozott 490 román állampolgár esetében.

Az első járatot a HiSky légitársaság indítja péntek hajnalban. A járatkapacitás 70 százalékát a román állampolgároknak osztanák ki, a szabályozás szerint így van ez, ha az európai mechanizmuson keresztül teljesítik őket, a fennmaradó 30 százalékotot más uniós tagországok állampolgárainak osztják ki – részletezte a szóvivő.

Az utaslista összeállításakor a korábban nyilvánosságra hozott prioritási feltételeket érvényesítik: elsőbbséget élveznek a szülők nélküli gyermekek csoportjai, a betegek, a várandós nők.

Iráni nagykövet: Teherán nem támadta az amerikai nagykövetséget Rijádban

Tagadta Irán rijádi nagykövete, Alireza Enajati csütörtökön, hogy országa a héten támadást intézett volna az Egyesült Államok szaúd-arábiai nagykövetsége ellen.

„Egyetlen drónt sem indítottunk az Egyesült Államok rijádi nagykövetsége ellen” – mondta a nagykövet az AFP francia hírügynökségnek adott exkluzív interjúban.

„Ha a teheráni műveleti parancsnokság valahol támad, azért vállalja a felelősséget” – tette hozzá.

Alireza Enajati az interjúban köszönetet mondott Szaúd-Arábiának, amiért megígérte, hogy nem engedélyezi sem a légtere, sem területi vizei, sem pedig a területe használatát az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadműveleteihez.

A Rijádban állomásozó nyugati diplomatákat csütörtökön felszólították, hogy vonuljanak óvóhelyre - közölték érintett diplomaták az AFP-vel.

Szemtanúk pedig arról számoltak be, hogy a szaúdi főváros diplomáciai negyedét körülzárták a rendvédelmi erők.

A háború kezdete előtt Szaúd-Arábia támogatást nyújtott a Teherán és Washington közötti feszültségek enyhítését célzó diplomáciai erőfeszítésekhez, és megígérte, hogy nem engedélyezi légterének felhasználását Irán elleni csapásokhoz.

Újabb csapásokat mért az izraeli hadsereg Iránra és Libanonban a Hezbollahra

Csütörtök délután is több légiriadó volt Izraelben, miközben az izraeli hadsereg bejelentette, hogy légiereje újabb csapásokat mért Iránra és Libanonban a síita Hezbollah terrorszervezetre.

Izrael számos térségében több alkalommal megszólaltak a légvédelmi szirénák, amelyek Iránból, valamint Libanonból indított rakétákra és drónokra figyelmeztettek. A támadások után több helyen a lelőtt rakéták lehullott maradványait találták meg, de az izraeli mentőszolgálat, a Magen David Adom szerint nem érkezett bejelentés sérültekről.

Az izraeli hadsereg közlése szerint az Irán elleni hadművelet múlt szombati kezdete óta a légierő több száz indítóállást támadott, és több mint háromszáz ballisztikusrakéta-indítót semmisített meg Iránban. Már 113 támadást hajtottak végre az iráni rezsim infrastruktúrája ellen is Nyugat- és Közép-Iránban. A harci repülőgépek több tucat olyan célpontot támadtak, ahonnan az elmúlt napokban rakétákat indítottak Izrael felé.

A beszámoló szerint a háború kezdete óta tizenkét támadási hullám érte Teheránt. A csütörtöki, tizenkettedik hullámban mintegy kilencven harci repülőgép vett részt, amelyek körülbelül negyven célpontot támadtak mintegy kétszáz lövedékkel.

A célpontok között voltak az iráni biztonsági erők, valamint a Basij nevű félkatonai tömegszervezet parancsnoki központjai és fegyverraktárai is. A támadások célja az iráni rezsim biztonsági és katonai infrastruktúrájának további meggyengítése volt Teheránban és más térségekben.

Az izraeli légierő tankerrepülőgépei eddig mintegy ötszázötven légi utántöltést hajtottak végre, és körülbelül kétezerkétszázhetven tonna üzemanyagot adtak át a harci repülőgépeknek. Ez több mint a fele annak a mennyiségnek, amelyet júniusban összesen felhasználtak.

A légierő egyik magas rangú tisztje csütörtökön azt mondta: reméli, hogy néhány napon belül Izrael visszatérhet a szinte normális élethez, akkor is, ha tovább tart a háború. Szerinte ehhez a légi fölényre és az iráni föld-föld rakétarendszer megbénítására van szükség.

A tavaly júniusi „12 napos háború” során világossá vált, hogy ilyen komplex fenyegetést nem lehet 12 nap alatt véglegesen felszámolni, csak ideiglenes megoldást lehet elérni - tette hozzá a nyilatkozó.

Elmondta, hogy a légierő már akkor elkezdte előkészíteni a következő hadműveletet. „Komoly előkészítést igényelt, hogy a repülőgépek most négyszer annyi bevetést hajtsanak végre, mint akkor. Vannak pilóták, akik naponta háromszor repültek Iránba - ez őrület, ehhez fiziológiai felkészülés és megfelelő háttér kell” – mondta.

Az izraeli katonai közigazgatás bejelentette, hogy pénteken nem nyitják meg az imádkozók előtt a jeruzsálemi Templom-hegyet, az ottani al-Aksza mecsetet, az iszlám böjti hónap, a ramadán második pénteki imáján.

A közlemény szerint az iráni rakétatámadások miatt „Jeruzsálem óvárosának valamennyi szent helye – köztük a Siratófal, az al-Aksza mecset és a Szent Sír-bazilika is zárva marad, és semmilyen vallás hívei nem léphetnek be”.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellátogatott a légierő egyik bázisára, ahol amerikai katonákkal is beszélt. „További csapásokat mérünk az iráni terrorrezsim célpontjaira, és fellépünk a libanoni terrorszervezetek ellen is. Az amerikai hadsereg és az izraeli hadsereg együttműködése történelmi jelentőségű. Szeretnék ismét köszönetet mondani barátomnak, Donald Trump elnöknek az együttműködésért Izrael és az Egyesült Államok között. Együtt folytatjuk – és együtt elérjük céljainkat, Isten segítségével” – mondta Netanjahu csütörtökön.

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Vörös Félhold: több mint négyezer polgári épület semmisült meg

Az amerikai–izraeli csapásokban több mint négyezer polgári épület – 3646 lakóház és 528 üzlet – semmisült meg Iránban – közölte csütörtökön az iráni Vörös Félhold a Telegram-oldalán.

Tizennégy egészségügyi létesítményt is találat ért, köztük kórházak és rehabilitációs központok is vannak. Három klinikának fel kellett függesztenie tevékenységét a bombázás következtében.

A közlés szerint az amerikai–izraeli légicsapásoknak sportlétesítmények is áldozatul estek, Teherán központjában egy kisebb stadion is megsemmisült.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közben azt közölte, hogy tzenhárom egészségügyi létesítmény ellen intéztek támadást Iránban igazoltan az amerikai–izraeli támadások során, négy egészségügyi dolgozót öltek meg és huszonöt társukat sebesítették meg.

Ománból is mentesítő járat indul Budapestre

Ammán, Sarm es-Sejk, Dubaj és Rijád után hétfőn az ománi Maszkatból is mentesítő járatot indítanak Budapestre, amellyel olyan magyarokat szállítanak haza, akik a Közel-Keleten rekedtek a háború miatt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Sopronban.

Irán megfenyegette az Európai Unió országait

Az Európai Unió országai „előbb vagy utóbb” megfizetik az árát annak, ha közömbösek maradnak az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújával szemben, amely a nemzetközi jogba ütközik – jelentette ki az iráni külügyi szóvivő csütörtökön.

Az Emirates korlátozott járatszámmal újraindította hálózatát

Az Emirates korlátozott járatszámmal újraindította hálózatát – közölte az Egyesült Arab Emírségek légitársasága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az újraindulást a régió légtérének részleges újranyitása előzte meg, lehetővé téve a biztonságos repülést.

Csütörtökön és pénteken több mint 100 járat indul és érkezik Dubajból. Ezek a járatok az utasok mellett létfontosságú árut – többek között romlandó élelmiszert és gyógyszert – is szállítanak a célállomásokra.

Az Emirates fokozatosan visszatér a szokásos menetrendjéhez, ám ez függ a szabad és biztonságos légtértől, valamint sok más működési követelmény teljesítésétől. A biztonság mindig elsődleges szempont, az Emirates minden lépését ennek megfelelően tervezi - tették hozzá.

A légitársaság arra kéri utasait, hogy csak megerősített foglalással érkezzenek a repülőtérre.

A legfrissebb információkért érdemes követni az emirates.com magyar nyelvű weboldalát és hivatalos közösségi média csatornáit – írták.

Egy Budapesten élő iráni szerint az új rezsim változást hozhat Iránban

A háború még sokáig eltarthat, akár forradalom is kitörhet – fogalmazott az InfoRádiónak Ali, iráni származású budapesti étterem-tulajdonos, aki szerint egy olyan befogadó szellemű társadalmi berendezkedés kialakítására lenne szükség a szülőföldjén, mint amilyen például az Egyesült Arab Emírségekben is tapasztalható.

Kijev az ukrán-orosz-amerikai egyeztetések elhalasztását javasolta Washingtonnak

Ukrajna az Egyesült Államokhoz fordult azzal a javaslattal, hogy a közel-keleti háború miatt esetleg változtassák meg a háromoldalú találkozó helyszínét, illetve halasszák el azt egy időre az iráni konfliktus miatt - hozta nyilvánosságra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Rai olasz közszolgálati televíziónak adott interjújában, amelyből a Telegramon tett közzé részleteket csütörtökön az államfő.

Szakértő az iráni háborúról: a civil légi közlekedés zavaraira most nincs igazi pótmegoldás

Most nem csupán útvonalak estek ki és három kulcsfontosságú légitársaság szünetelteti a járatait, hanem egyszerűen légtérzár van – mondta Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapító-szerkesztője az InfoRádióban, hozzátéve: amikor a működés leáll, szinte semmi sem repülhet.

Izrael fokozatosan megnyitja légterét az induló járatok számára is

Izrael vasárnaptól fokozatosan megnyitja légterét az induló járatok számára is – jelentette be csütörtökön Miri Regev közlekedési miniszter.

Árkorlátozás jöhet az energiahordozókra a szomszédunkban

A horvát kormány kész korlátozni az energiahordozók árát, ha a közel-keleti konfliktus miatt jelentősen emelkednének az energiaárak – mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kabinet csütörtöki ülésén.

Orosz gázszállítások leállítása – újabb információkat közölt Moszkva

Oroszország még nem döntött az európai gázpiacról való kivonulásról, de az elnök utasítást adott a kormánynak a döntés előkészítésére – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal csütörtökön.

Szakértő: az iráni háború fenyegetheti a forintárfolyamot és az alapkamatdöntéseket is befolyásolhatja

Az elmúlt hónapokban elég jó folyamatokat láttunk az inflációban, de a közel-keleti helyzet jelenthet kockázatokat – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH elemzési centrumának vezetője az InfoRádióban.

Irán átvette az irányítást a Hormuzi-szoros fölött, új szabályokat jelentett be

Irán a háborús helyzetre való tekintettel átvette az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött, és fenntartja magának a jogot, hogy megtámadja a szoroson áthaladó hajókat, akár el is süllyessze őket, ha nem tartják be az ott előírt protokollt – jelentette be csütörtökön az iráni Forradalmi Gárda elithadsereghez tartozó hadi építési vállalkozásnak, a Hatam al-Anbiának a parancsnok-helyettese.

Olaszország légvédelmi támogatást nyújt a Perzsa-öböl országainak

Olaszország támogatást nyújt a Perzsa-öböl országainak, amelyeket rakétatámadások érnek Irán részéről az utóbbi elleni izraeli-amerikai háborúban – jelentette be csütörtökön Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, de hangsúlyozta, hogy Olaszország nem áll hadban, és nem is akar belépni a konfliktusba. Meloni egy kereskedelmi rádiónak nyilatkozva aggasztónak nevezte a konfliktust annak esetleges olaszországi következményei miatt. Kifejtette, hogy az Egyesült Államokhoz, Franciaországhoz, Németországhoz hasonlóan Olaszország is katonai támogatást nyújt a Perzsa-öböl országainak, mivel baráti országokról van szó, jelentős számú olasz közösség él és dolgozik a térségben, több mint kétezer olasz katona szolgál az érintett államokban, valamint – emelte ki – Róma számára a térség az áru- és energiaellátás miatt is kulcsfontosságú. Giorgia Meloni szerda este Sergio Mattarella államfővel egyeztetett a közel-keleti helyzetről. A találkozón részt vett Guido Crosetto védelmi miniszter is, aki az utóbbi évtizedek legnehezebb időszakának nevezte a jelenlegi válságot. Crosetto csütörtökön a római parlament alsóházában bejelentette, hogy Olaszország hadihajót küld Ciprus védelmére, más európai államokhoz csatlakozva. Úgy vélte, Teherán célja a káoszteremtés, ezért támadja az izraeli-amerikai támadásban részt sem vevő államokat. (MTI)

Kaja Kallas: Irán exportálja a háborút, igyekszik minél több országra kiterjeszteni a konfliktust

Kaja Kallas az uniós tagállamok és az Öböl menti országok külügyminisztereinek rendkívüli videótanácskozása előtt szólalt meg. Az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hangsúlyozta: az európai és az öbölbeli partnerek célja a stabilitás megőrzése a térségben, valamint annak megakadályozása, hogy a háború továbbterjedjen. A főképviselő rámutatott: a Hormuzi-szoros és a térség kereskedelmi útvonalainak biztonsága kulcsfontosságú mind az Európai Unió, mind az Öböl-országok számára. Az EU haditengerészeti missziói ezért a kereskedelmi útvonalak nyitva tartását és a tengeri biztonság erősítését szolgálják. A főképviselő kitért arra is, hogy a közel-keleti helyzet hatással lehet az ukrajnai háborúra is, mivel bizonyos védelmi képességekre, például légvédelmi rendszerekre és drónelfogó eszközökre mindkét konfliktusban nagy szükség van. Ez az ellátási láncokra és a gyártási kapacitásokra is nyomást gyakorol. Kallas szerint az olajárak emelkedése Oroszország számára kedvező lehet, mivel növelheti a háború finanszírozásához szükséges bevételeket. Mint mondta, az Európai Uniónak továbbra is erősítenie kell az úgynevezett árnyékflotta elleni fellépést és a tengeri szolgáltatások tilalmának érvényesítését. A főképviselő hangsúlyozta: az Európai Unió egységesen lép fel a válság kezelésében. Mint mondta, a külügyminiszterek vasárnapi tanácskozásán a 27 tagállam közös döntésre jutott, jelenleg pedig közös nyilatkozatról tárgyalnak az Öböl menti országokkal. A diplomáciai lehetőségekről szólva Kallas kijelentette: a háborúk végül mindig diplomáciai úton érnek véget, ezért a jelenlegi helyzetben is szükség van a párbeszéd lehetőségének fenntartására. (MTI)

Egy elfogott drón lehullott törmelékei hat ember megsebesítettek Abu-Dzabiban

Abu-Dzabi egy ipari városrészében történt az eset – közölték a hatóságok. Az ICAD 2 nevű zónában két helyszínen sebesültek meg könnyebben pakisztáni és nepáli állampolgárok, miután az Egyesült Arab Emírségek légvédelmi rendszere elfogott egy drónt – közölte Abu-Dzabi tájékoztatási hivatala. Mindeközben a katari fővárosban, Dohában több nagy robbanás hallatszott. A katari védelmi minisztérium közlése szerint az ország „rakétatámadás” célpontja. A rakétákat a légvédelem igyekszik elfogni – tették hozzá. Az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítói arról számoltak be, hogy számos robbanás hallatszott, és Doha felett fekete füstoszlop keletkezett. Irán múlt szombat óta az amerikai-izraeli légicsapásokra adott válaszul több száz ballisztikus rakétát és drónt lőtt ki Izrael területén található célpontok, illetve a környező arab országokban lévő amerikai támaszpontok ellen. (MTI)

Újabb országot támadott meg Irán

Az azerbajdzsáni külügyminisztériumba kérették Irán nagykövetét, mert csütörtökön Irán felől érkező drónok csapódtak be az országhoz tartozó exklávéban, Nahicsevánban – jelentette be a bakui külügyi tárca.

Donald Trumpnak nincs szüksége a kongresszus jóváhagyására a háború folytatásához

A demokraták szerint az Egyesült Államok jogtalanul kezdett el csapásokat mérni Iránra, és kezdeményezte, hogy a folytatáshoz az elnöknek a kongresszus támogatására legyen szüksége, ám a republikánus többség leszavazta az indítványt.

Orbán Viktor: Magyarország készültségben!

Magyarország készültségben! Az iráni háború nyomán aktiválhatják a nyugat-európai terrorista sejteket. Ez közvetlenül érinti Magyarország biztonságát, ezért óvintézkedéseket vezettünk be. Magyarország és a magyar emberek biztonságát meg fogjuk védeni! – írta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebookra feltöltött videójához.

Iráni külügyminiszter: Washington keservesen megbánja az iráni fregatt elleni támadását

Az iráni külügyminiszter elítélte csütörtökön az Egyesült Államok támadását egy olyan iráni fregatt ellen, amely az Indiai-óceánon, Srí Lanka közelében járt, és hangsúlyozta, hogy az incidens nemzetközi vizeken történt, valamint hogy Washington „keservesen megbánja” tettét. Abbász Aragcsi az X-en közzétett üzenetében azt írta: a fregatt – amelyen mintegy 130 tengerész tartózkodott – „az indiai haditengerészet vendége volt”, és nemzetközi vizeken, előzetes figyelmeztetés nélkül érte támadás, 2000 tengeri mérföldre Irán partjaitól. Ezzel egy időben Nalinda Dzsajatissza Srí Lanka-i egészségügyi és tájékoztatási miniszter azt közölte: újabb iráni fregatt tart a sziget felé. A tárcavezető az ország parlamentjében bejelentette, hogy a hajó közvetlenül Srí Lanka felségvizei közelében tartózkodik, részleteket azonban nem mondott az ügyben. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter megerősítette szerdán, hogy az Egyesült Államok tengeralattjáróról torpedóval megsemmisítette az iráni haditengerészet egy Szolejmáni osztályú kísérő naszádját, az iráni tengeri erők egy fontos egységét az Indiai-óceánon. A miniszter Dan Caine vezérkari főnökkel közösen a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy az amerikai légierő Izraellel szövetségben napokon belül teljes ellenőrzés alá vonja az iráni légteret.

Orbán Viktor a kamara évnyitóján: békegazdaság vagy hadigazdaság? Ez a nagy kérdés ma

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) évnyitóján a Puskás Stadionban beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Nagy Elek, az MKIK elnöke. Orbán Viktor és Nagy Elek együttműködési megállapodást ír alá többek között a szakképzés „egyablakosításáról”.

Energiaexport-tilalom lép érvénybe – a Kormányinfó friss bejelentései

Ingyenes marad az agrárium öntözővize, 154 ezer forint lesz pontosan a tanárok extra juttatása, a szakképzésieknek is jut, Orbán Viktor bejelentéseket tesz a terrorellenes grémium üléséről a nap folyamán, tilos az energiaexport, bizottság indulna Ukrajnába a kormány és a Mol részvételével, ha tehetné, 250 ezer tonna kőolajat szabadított fel a kormány a stratégiai tartalékból. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter tett bejelentéseket a szerdai kormányülésről.

A kormány felpörgeti a Közel-Keleten rekedt magyarok hazajuttatását

Felpörgeti a kormány a mentesítő járatok forgalmát a Közel-Keleten rekedt magyarok hazajuttatása érdekében, így a következő napokban mentesítő járatok indulnak Jordániából, Egyiptomból, Szaúd-Arábiából és Egyesült Arab Emírségekből is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebookon közzétett videójában.

Amerikai szakértők: Oroszország bizonyos szempontból nagyot nyer az iráni háborún

Az új közel-keleti konfliktus miatt rohamosan nőhet az igény a Patriot-rendszerek rakétáira, amikre viszont Ukrajnának is hatalmas szüksége lenne. Az Egyesült Államok viszont egyelőre nem tud annyit gyártani belőle, hogy minden igényt kielégítsen, így a várakozási idő csak tovább nyúlik.

Elemző: úgy tűnik, a rezsimváltás elmarad Iránban, de az új vezetés gyengébb lesz

Ha valóban Ali Hamenei fia lesz Irán új legfőbb vezetője, az üzenet lenne a világ felé is, mert Modzstaba Hamenei vélhetően ugyanazt az irányt vinné tovább, mint az apja, ráadásul élvezi a Forradalmi Gárda támogatását is – mondta az InfoRádióban László Dávid. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese szerint az új iráni vezetés kompromisszumokra kényszerül majd, és az sem kizárt, hogy teljesen le kell állítania a nukleáris és a ballisztikus rakéta-programját.

Merz elégedett a washingtoni látogatással, de aggódik a nemzetközi jog jövője miatt

Huszonnégy órával órával az amerikai elnökkel való washingtoni találkozója után újabb nyilatkozatban értékelte látogatását Friedrich Merz. Azt ugyan megerősítette, hogy alapjában elégedett a vizit eredményeivel, azt ugyanakkor hozzátette, hogy a jövőt illetően felettébb bizonytalan.

Turisztikai szakértő: ha a jelenlegi közel-keleti helyzet tartós marad, minden repülőút drágulni fog

Számos, idegenforgalmi szempontból fontos helyszín vált érintetté az Irán elleni támadások során. A legkomolyabb támadások az Egyesült Arab Emírségeket érték, több száz rakéta és drón csapódott be egyebek között Abu-Dzabi és Dubaj turistákkal zsúfolt területein, de polgári létesítményeket támadtak az iráni drónok Katarban, Kuvaitban, Jordániában és Ománban is. Kiss Róbert Richard az InfoRádióban úgy fogalmazott, egy ilyen válság nem jön jól Európának, főleg úgy, hogy az igazán felkapott helyszínek már most is „túlturizmussal küzdenek”.

Elemző: 2 százalék feletti GDP-növekedés várható idén, de az iráni háború komoly kockázat

A 2026-os évben a fogyasztási adatok és a beruházások kedvezőbb alakulása mellett a feldolgozóipar is jobban teljesíthet, így reális lehet a 2,3 százalékos gazdasági bővülés – mondta az InfoRádióban Árokszállási Zoltán. Az MBH Bank elemzési centrumának vezetője szerint ha a közel-keleti helyzet miatt tartósan magasak maradnak az energiaárak, az jó néhány tizedszázalékot lefaraghat a hazai GDP-növekedésből.

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Teherán keményen üzent Washingtonnak a kilőtt fregatt miatt

Az iráni külügyminiszter elítélte csütörtökön az Egyesült Államok támadását egy olyan iráni fregatt ellen, amely az Indiai-óceánon, Srí Lanka közelében járt, és hangsúlyozta, hogy az incidens nemzetközi vizeken történt, valamint hogy Washington „keservesen megbánja” tettét.

Abbász Aragcsi az X-en közzétett üzenetében azt írta: a fregatt – amelyen mintegy 130 tengerész tartózkodott – „az indiai haditengerészet vendége volt”, és nemzetközi vizeken, előzetes figyelmeztetés nélkül érte támadás, 2000 tengeri mérföldre Irán partjaitól.

A kormány felpörgeti a Közel-Keleten rekedt magyarok hazajuttatását

Felpörgeti a kormány a mentesítő járatok forgalmát a Közel-Keleten rekedt magyarok hazajuttatása érdekében, így a következő napokban mentesítő járatok indulnak Jordániából, Egyiptomból, Szaúd-Arábiából és Egyesült Arab Emírségekből is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebookon közzétett videójában.

Amerikai szakértők: Oroszország bizonyos szempontból nagyot nyer az iráni háborún

Az új közel-keleti konfliktus miatt rohamosan nőhet az igény a Patriot-rendszerek rakétáira, amikre viszont Ukrajnának is hatalmas szüksége lenne. Az Egyesült Államok viszont egyelőre nem tud annyit gyártani belőle, hogy minden igényt kielégítsen, így a várakozási idő csak tovább nyúlik.

Izrael ismét iráni és libanoni célpontokat támadott, valamint támadásokat szenvedett el mindkét országból

Az izraeli hadsereg az Irán elleni háború hatodik napján, csütörtökre virradóan újabb iráni és libanoni célpontokat támadott, valamint támadásokat szenvedett el mindkét országból, ami miatt három légiriadó is volt az éjjel – közölte az izraeli hadsereg.

Elemző: úgy tűnik, a rezsimváltás elmarad Iránban, de az új vezetés gyengébb lesz

Ha valóban Ali Hamenei fia lesz Irán új legfőbb vezetője, az üzenet lenne a világ felé is, mert Modzstaba Hamenei vélhetően ugyanazt az irányt vinné tovább, mint az apja, ráadásul élvezi a Forradalmi Gárda támogatását is – mondta az InfoRádióban László Dávid. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese szerint az új iráni vezetés kompromisszumokra kényszerül majd, és az sem kizárt, hogy teljesen le kell állítania a nukleáris és a ballisztikus rakéta-programját.

Merz elégedett a washingtoni látogatással, de nem tudja, mi jön ezután

Huszonnégy órával órával az amerikai elnökkel való washingtoni találkozója után újabb nyilatkozatban értékelte látogatását Friedrich Merz. Azt ugyan megerősítette, hogy alapjában elégedett a vizit eredményeivel, azt ugyanakkor hozzátette, hogy a jövőt illetően felettébb bizonytalan.

Turisztikai szakértő: ha a jelenlegi közel-keleti helyzet tartós marad, minden repülőút drágulni fog

Számos, idegenforgalmi szempontból fontos helyszín vált érintetté az Irán elleni támadások során. A legkomolyabb támadások az Egyesült Arab Emírségeket érték, több száz rakéta és drón csapódott be egyebek között Abu-Dzabi és Dubaj turistákkal zsúfolt területein, de polgári létesítményeket támadtak az iráni drónok Katarban, Kuvaitban, Jordániában és Ománban is. Kiss Róbert Richard az InfoRádióban úgy fogalmazott, egy ilyen válság nem jön jól Európának, főleg úgy, hogy az igazán felkapott helyszínek már most is „túlturizmussal küzdenek”.

Szakértő: egy néhány hetes iráni háború is 1-2 százalékos inflációs nyomást okozhat

Az amerikai típusú Brent kőolaj ára megy fölfelé, és Európában a földgázé is, mivel a világ legnagyobb kitermelője, Kuvait nem fér hozzá a piachoz. Ha elhúzódik az iráni háború, felfelé száguldó benzinárakkal fogunk találkozni, ami a szállítmányozásra is kihat az egész világon, így a boltokban is emelkedhetnek az árak – mondta Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója az InfoRádióban.

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.