Megjelent a létesítésről szóló kormányhatározat, meg is alakult a január 27-én leállt Barátság kőolajvezetéket vizsgáló küldöttség. Az ügyet vizsgáló bizottság első ülésén határozott a következő lépésekről.

Czepek Gábor erről csütörtökön elmondta:

• évi 5 millió tonna kőolaj érkezik a Barátság kőolajvezetéken, ez Magyarország egyik fő energiaellátási útvonala, a magyar rezsicsökkentés és a magyar energiaellátás alapja
• olcsó, Ural típusú olajat vásárol a kormány, azt szállítja ez a vezeték Oroszországból, ez az elmúlt négy évben 650 milliárd forint árelőnyt és 500 milliárd forint adóbevételt biztosított a rezsivédelmi alap számára.
• új szintre lépett az izraeli-amerikai-iráni katonai összecsapás miatt a nyugati típusú kőolajat érintő helyzet, az ellátás megnehezült, a dízelpiacot is sokk érte, ami miatt felértékelődött a keleti ellátási útvonal.

Hangsúlyozta még, hogy

Fehéroroszországból Ukrajna már úgy veszi át a Barátság kőolajvezetéken érkező szállítmányt, hogy az a Mol tulajdona,

az ukrán szállító cég csak a transzportot végzi. Kiemelte azt is, hogy semmiféle szankciós rendelet, sem uniós, sem amerikai nem érinti ezt a kőolajszállítást, illetve hogy a Molnak semmilyen hátraléka nincs se az oroszok, se pedig az ukrán szállító cég, az Ukrtransznafta vagy annak leányvállalata, a Naftogaz felé. Megismételte azt a magyar álláspontot, hogy a vezeték sértetlen és csak politikai okból nem indult el rajta a szállítás, mert „Brüsszel és a Tisza Párt célja, hogy ne a Fidesz, hanem a Tisza Párt kormányozzon 2026. április 12-e után”.

Czepek Gábor elmondása szerint az ügyben létrehozott munkacsoport a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és a Mol szakembereiből áll. A megjelent kormányhatározat alapján pedig egy ötfős delegáció alakult, amelynek vizsgálnia kell a Barátság kőolajvezeték műszaki állapotát. Ebben két fő a Mol szakembere, kettő pedig nemzetközi kapcsolatokban jártas állami vezető, a bizottságot pedig Czepek Gábor vezeti.

A soron következő lépésekről elmondta: aláírta azt a levelet, amelyet

az ukrán miniszterelnök-helyettesnek, Denisz Smihalnak címeztek, és amely azt tartalmazza, hogy három munkanapon belül vagy indítsa újra a Barátság kőolajvezetéket, vagy pedig tegye lehetővé a küldöttség vizsgálódását a helyszínen,

a Brody olajszivattyú-állomásnál.

„Ezt a levelet a mai napon kiküldjük Ukrajnába és várjuk a három munkanapon belüli választ” – jelentette ki a miniszterhelyettes.

Szintén a mai napon megkereste Denisa Sakova szlovák miniszterelnök-helyettest, akivel pénteken találkozik, a cél, hogy a szlovák felet is bevonják ebbe a kezdeményezésbe és a küldöttség munkájába.

Kiderült még, hogy csütörtökön lesz még egy egyeztetés az Európai Bizottsággal, ahol az illetékes magyar képviselők számot adnak a Czepek Gábor által elmondottakról.

„Nincs sérülés a Barátság kőolajvezetéken, minden jogi előírás minket igazol, és Ukrajnának kötelessége, hogy elindítsa a szállítást Magyarország felé. Ez nem lehetőség, nem óhaj, hanem kötelessége Ukrajnának, mégpedig az ukránok által az EU-val kötött társulási megállapodás, valamint a '91-es ukrán-magyar nemzetközi szerződés alapján” – fogalmazott.

Elmondása szerint

a Mol szakemberei konzultáltak az Ukrtransznafta szakembereivel, akik azt a tájékoztatást adták, hogy már csak a hatósági engedélyezés van hátra ahhoz, hogy a kőolaj megindulhasson Magyarország felé.

„Hatósági engedélyezés, autoritás, magyarul politikai döntéstől függ az, hogy megindulhat-e a kőolaj Magyarországra” – hangsúlyozta.

Megemlítette ezt kiegészítve, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által nyilvánosságra hozott műholdfelvételek azt tanúsítják, hogy nem a vezeték, hanem egy mellette lévő tartály sérült meg, ebből adódóan a szállítás helyreállítható, és titkosszolgálati információk is az előbbieket erősítik.

Az Economx kérdésére, miszerint mi lesz, ha az ukránok túllépik a háromnapos határidőt, Czepek Gábor közölte:

• Magyarország adja az ukrán gáz- és villanyimport 45 százalékát, 3 millió ukrán háztartást érintene a gáz leállítása, 1 milliót az áramé,
• nem fognak hozzájárulni 90 milliárd eurós uniós támogatáshoz,
• az ukrán társulási megállapodást megtámadják a bíróságon,
• az amerikai-iráni konfliktus után nincs olyan helyzetben Európa, hogy lemondjon egy energiaforrásról.