Gyakran halljuk, hogy a sok órán keresztül tartó egy helyben ülés, a mozgásszegény életmód károsan hat a testtartásunkra és az egészségünkre. Egy rendkívül részletes, 19 éves svéd tanulmány eredményei szerint nemcsak az számít, hogy mennyi ideig ülünk egy nap székben vagy fotelban, hanem az is, hogy mit csinálunk közben – írja a hvg.hu a Studyfinds cikke alapján.

A kutatás során az ülés és a demencia közötti lehetséges kapcsolatot vizsgálták. Több mint 20 ezer, 35 és 64 év közötti ember vett részt a felmérésben, akiket egyebek mellett arról kérdeztek, hogy naponta mennyi időt töltenek ülve, közben meddig, milyen passzív tevékenységet végeznek, és mennyi időt töltenek az agy számára aktív cselekvésekkel.

Később azt is megvizsgálták az érintettek bevonásával, hogy hányuknál alakult ki demencia. A betegség 569 résztvevőnél jelentkezett. Az életkor, a nem, a testtömegindex, az iskolai végzettség, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az étrend minősége és krónikus betegségek figyelembevételével a kutatás során kiderült, hogy

a szellemileg aktív üléssel töltött minden óra 4 százalékkal alacsonyabb demencia kockázattal járt együtt.

Egy külön modellben, amely minden más napi viselkedést állandóként vettek, ez a szám 11 százalékra nőtt.

A kutatók egy másik módszerrel azt is megnézték, milyen következményei vannak annak, ha a passzív ülést aktívra cserélik. Mint kiderült, egyórányi ilyen csere hét százalékkal csökkenti a demencia kockázatát. Egy olyan betegség esetében, mint például az Alzheimer-kór, a kanapén töltött idő kognitívan aktív tevékenységre való cseréje az egyik legkönnyebben elérhető viselkedésbeli változtatás, amelyet az emberek megtehetnek.

A megfigyelések során arra jutottak, hogy

a mentálisan aktív ülés és az alacsonyabb demencia kockázata közötti összefüggés az 50 és 64 év közöttieknél erősebb volt, mint a fiatalabbaknál.

A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a tartós mentális aktivitás ellenálló képességet alakíthat ki az agyban, lehetővé téve számára, hogy a korai károsodásokat még a tünetek megjelenése előtt elnyelje. Elképzelhető, hogy a mentálisan aktív ülés mibenléte az életkorral változik. Az idősebb felnőttek hajlamosabbak olvasással, írással vagy kirakós játékok fejtésével tölteni ezt az időt, míg a fiatalabbak nagyobb valószínűséggel az íróasztaluknál ülve töltik ezeket az órákat.

A tanulmányban azt írják, az aktív ülés során az agy folyamatosan dolgozik, és ilyenkor javul a memória, erősödik a problémamegoldó képesség, nő a mentális rugalmasság. Ezek pedig segíthetnek megőrizni az agy egészségét, sőt akár lassíthatják az öregedéssel járó hanyatlást is.

A kutatás ugyanakkor nem tartalmazott arra vonatkozó adatokat, hogy miként változott a napi ülési idő a résztvevőknél. Ennek ellenére a tanulmány mérete kiemelkedő, hiszen több mint 20 ezer résztvevőt követett nyomon közel két évtizeden át.