Infostart.hu
eur:
373.25
usd:
340.19
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
tűz lángok
Nyitókép: Pixabay

Megdöbbentő felfedezés: már 400 ezer éve is gyújtottak tüzet az emberek

Az ősemberek a korábban gondoltnál sokkal hamarabb, mintegy 400 ezer évvel ezelőtt már képesek voltak szándékosan tüzet gyújtani - állapította meg egy brit tanulmány, amely szerint a kutatók bizonyítékokat találtak erre Anglia keleti részén.

A szándékos tűzgyújtás legrégebbi, mintegy 50 ezer évvel ezelőttről származó, megerősített bizonyítéka eddig a Franciaország északi részén feltárt neandervölgyi lelőhelyekről származott. A Nature folyóiratban most publikált tanulmány azonban arról számolt be, hogy Barnhamben, egy suffolki paleolitikus lelőhelyen, ahol évtizedek óta folynak ásatások, a British Museum régészei által vezetett kutatócsoport olyan leletre bukkant, amely alapján 350 ezer évvel korábbra tolható a szándékos tűzgyújtás kezdete.

A régészek egy égetett agyagfoltot, erős hő hatására megrepedt kovakő kézibaltákat és két pirit (vas-diszulfid) töredéket azonosítottak, egy olyan ásványt, amely szikrázik, ha kovakőhöz ütik.

A kutatók négy évig tartó elemzéssel zárták ki, hogy erdőtüzek révén keletkeztek a leleltek. Geokémiai vizsgálatokkal mutatták ki, hogy a hőmérséklet meghaladta a 700 Celsius-fokot, és ugyanazon a helyen ismételt égetésre utaló bizonyítékokat is találtak. Megállapításuk szerint ezek inkább utaltak egy épített tűzhelyre, mint villámcsapásra.

Rob Davis, a British Museum régésze szerint a magas hőmérséklet, a szabályozott égetés és a piritdarabok kombinációjából kiderül, hogy „hogyan gyújtották valójában a tüzet, valamint az a tény is, hogy valóban gyújtották”.

A pirit természetes előfordulása nem jellemző Barnhamben. Az, hogy ott találták arra utal, hogy az ott élő emberek szándékosan gyűjtötték, mert ismerték a tulajdonságait, és tűzgyújtásra használhatták.

A szándékos tűzgyújtással kapcsolatos leletek nagyon ritkák. A hamu könnyen szétszóródik, a faszén lebomlik, és a hő hatására megváltozott maradványok erodálódhatnak. Barnhamben azonban a tűz nyomait egy ősi tó üledéke megőrizte, s ez lehetővé tette, hogy a kutatók rekonstruálják, hogyan használták a korai emberek ezt a területet.

A tűzgyújtásnak a tanulmány szerzői szerint jelentős hatása volt az emberi evolúcióra. Segített a hideg túlélésében, a ragadozók távoltartásában, az ételek megfőzésében. A főzés lebontja a gyökerekben és gumókban található méreganyagokat, elpusztítja a húsban található kórokozókat, segíti az emésztést, és mivel a szervezet több energiához jut, ez elősegíti a nagyobb agy fejlődését is - írták.

Chris Stringer, a brit Természettudományi Múzeum emberi evolúciós szakértője szerint a Nagy-Britanniából és Spanyolországból származó fosszíliák arra utalnak, hogy

Barnham lakói korai neandervölgyiek voltak.

Koponyáik jellemzői, és genetikai jellemzőik kognitív képességeik és technológiai tudásuk fejlettségére utalnak.

Stringer hangsúlyozta, a kutatók természetesen nem állítják, hogy az ősemberek korábban nem használtak tüzet, és „természetesen nem állítjuk, hogy a tüzet... Barnhamben találták fel”. Mint mondta, feltételezésük szerint azok az emberek, akik a leletek szerint Barnhamben a tüzet gyújtották, „ezt a tudást az európai szárazföldről hozták magukkal”. Magyarázata szerint mintegy 450 ezer évvel ezelőtt a jelentős lehűlés miatt a mai Nagy-Britannia területén élő ősemberek eltűntek, és a térség később népesült be újra.

Nick Ashton, a British Museum paleolitikus gyűjteményeinek kurátora a leletet, amely segít megválaszolni a kérdést, hogy mikortól tanultak meg szándékosan tüzet gyújtani az ősemberek, 40 éves pályafutása legizgalmasabb felfedezéseként írta le.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×