A szándékos tűzgyújtás legrégebbi, mintegy 50 ezer évvel ezelőttről származó, megerősített bizonyítéka eddig a Franciaország északi részén feltárt neandervölgyi lelőhelyekről származott. A Nature folyóiratban most publikált tanulmány azonban arról számolt be, hogy Barnhamben, egy suffolki paleolitikus lelőhelyen, ahol évtizedek óta folynak ásatások, a British Museum régészei által vezetett kutatócsoport olyan leletre bukkant, amely alapján 350 ezer évvel korábbra tolható a szándékos tűzgyújtás kezdete.

A régészek egy égetett agyagfoltot, erős hő hatására megrepedt kovakő kézibaltákat és két pirit (vas-diszulfid) töredéket azonosítottak, egy olyan ásványt, amely szikrázik, ha kovakőhöz ütik.

A kutatók négy évig tartó elemzéssel zárták ki, hogy erdőtüzek révén keletkeztek a leleltek. Geokémiai vizsgálatokkal mutatták ki, hogy a hőmérséklet meghaladta a 700 Celsius-fokot, és ugyanazon a helyen ismételt égetésre utaló bizonyítékokat is találtak. Megállapításuk szerint ezek inkább utaltak egy épített tűzhelyre, mint villámcsapásra.

Rob Davis, a British Museum régésze szerint a magas hőmérséklet, a szabályozott égetés és a piritdarabok kombinációjából kiderül, hogy „hogyan gyújtották valójában a tüzet, valamint az a tény is, hogy valóban gyújtották”.

A pirit természetes előfordulása nem jellemző Barnhamben. Az, hogy ott találták arra utal, hogy az ott élő emberek szándékosan gyűjtötték, mert ismerték a tulajdonságait, és tűzgyújtásra használhatták.

A szándékos tűzgyújtással kapcsolatos leletek nagyon ritkák. A hamu könnyen szétszóródik, a faszén lebomlik, és a hő hatására megváltozott maradványok erodálódhatnak. Barnhamben azonban a tűz nyomait egy ősi tó üledéke megőrizte, s ez lehetővé tette, hogy a kutatók rekonstruálják, hogyan használták a korai emberek ezt a területet.

A tűzgyújtásnak a tanulmány szerzői szerint jelentős hatása volt az emberi evolúcióra. Segített a hideg túlélésében, a ragadozók távoltartásában, az ételek megfőzésében. A főzés lebontja a gyökerekben és gumókban található méreganyagokat, elpusztítja a húsban található kórokozókat, segíti az emésztést, és mivel a szervezet több energiához jut, ez elősegíti a nagyobb agy fejlődését is - írták.

Chris Stringer, a brit Természettudományi Múzeum emberi evolúciós szakértője szerint a Nagy-Britanniából és Spanyolországból származó fosszíliák arra utalnak, hogy

Barnham lakói korai neandervölgyiek voltak.

Koponyáik jellemzői, és genetikai jellemzőik kognitív képességeik és technológiai tudásuk fejlettségére utalnak.

Stringer hangsúlyozta, a kutatók természetesen nem állítják, hogy az ősemberek korábban nem használtak tüzet, és „természetesen nem állítjuk, hogy a tüzet... Barnhamben találták fel”. Mint mondta, feltételezésük szerint azok az emberek, akik a leletek szerint Barnhamben a tüzet gyújtották, „ezt a tudást az európai szárazföldről hozták magukkal”. Magyarázata szerint mintegy 450 ezer évvel ezelőtt a jelentős lehűlés miatt a mai Nagy-Britannia területén élő ősemberek eltűntek, és a térség később népesült be újra.

Nick Ashton, a British Museum paleolitikus gyűjteményeinek kurátora a leletet, amely segít megválaszolni a kérdést, hogy mikortól tanultak meg szándékosan tüzet gyújtani az ősemberek, 40 éves pályafutása legizgalmasabb felfedezéseként írta le.