Bár a routerre elsősorban mint jeltovábbító eszközre gondolunk, azonban eközben a rádióhullámok vissza is verődnek, és ezekből a jelekből egy jól megkonstruált rendszer képet tud alkotni arról, hogy ki van a szobában és ott hogyan mozog – írja a hvg.hu.

A Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) kutatói ezt vették alapul, mikor a hagyományos vezeték nélküli jelek és mesterséges intelligencia felhasználásával bemutattak egy, az emberek felismerésére alkalmas rendszert.

Thorsten Strufe professzor, kiberbiztonsági szakértő úgy fogalmazott: „A rendszerünk hasonlóan működik, mint egy hagyományos kamera, a különbség az, hogy a mi esetünkben a felismeréshez fényhullámok helyett rádióhullámokat használunk.” A szakember hozzátette, így nem számít, hogy van-e valakinél wifivel működő eszköz vagy sem.

Vagyis nem elég kikapcsolni az okostelefont a nyomon követés elkerüléséhez, ugyanis a hálózathoz csatlakoztatott közeli vezeték nélküli eszközök továbbra is elegendő jelet generálnak a rendszer működéséhez – vagyis nem az eszközt figyelik, hanem magát a felhasználót.

A módszer lényege, hogy a vezeték nélküli hálózaton lévő eszközök rendszeresen küldenek visszacsatolási adatokat, úgynevezett nyalábformálási visszacsatolási információkat (BFI) a routernek. Mivel ez az információ titkosítás nélkül kerül továbbításra, a hatókörön belül bárki potenciálisan elolvashatja ezeket. A visszavert jelek alapján pedig a megfigyelő következtethet a hatókörön belül lévő ember mozgására, testalkatára – azaz kialakul egy rádiós lenyomat.

A mesterséges intelligencia elsajátítja ezeket a mintázatokat, úgy, ahogyan az arcfelismerő rendszerek is tanulnak – írják a kutatók. Miután a gépi tanulási modellt betanították, egy személy azonosítása állítólag mindössze néhány másodpercet vesz igénybe.

A tesztek során 197 embert vizsgált a kutatócsapat, és állításuk szerint közel 100 százalékos pontossággal sikerült azonosítaniuk őket.

Ráadásul a rendszer különböző szögekből, eltérő járás esetén és a „célszemély” mozgása közben is működött. Ez azért fontos, mert a legtöbb biometrikus rendszer érzékeny a nézőpontra vagy a megvilágításra. A rádióhullámokat viszont nem zavarja sem a sötét, sem egy fal részleges takarása.

Persze még nincs róla szó, hogy bárki routere mostantól potenciális megfigyelőeszközzé válik. Mint írják, a kutatás csak egyfajta demonstráció volt, laboratóriumi körülmények között. A valóságban zajosabb a környezet, sok az interferencia, az emberek jönnek-mennek, változik a bútorzat, és más a hálózati terhelés. Viszont az irány és a lehetőség nagyon is valós.

A kutatók szerint különösen aggasztó, hogy a technológiát fel lehet használni autoriter országokban tüntetők megfigyelésére vagy a polgárok tudta nélküli nyomon követésére. Éppen ezért azt követelik, hogy a közelgő IEEE 802.11bf wifiszabványba építsenek be szigorúbb adatvédelmi intézkedéseket és biztosítékokat.