Infostart.hu
eur:
379.48
usd:
321.74
bux:
131633.44
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Pixabay

Egy szokatlan jelenség miatt elvehetnek egy másodpercet az időből

Idén nyáron lerövidültek a napok, olykor ezredmásodpercekkel csökken a napi 24 óra hossza. A Föld gyorsabb forgása miatt először merülhet fel, hogy nem hozzáadnak, hanem kivonnak egy teljes másodpercet az időből.

A Föld gyorsabb forgása miatt először merülhet fel, hogy ne hozzáadjanak, hanem kivonjanak egy másodpercet az időből – írja a CNN cikke alapján az Index.

A Nemzetközi Földforgás- és Referenciarendszerek Szolgálata és az Amerikai Haditengerészet Csillagvizsgálója adatai szerint az idei év legrövidebb napja július 10-e volt, amely 1,36 ezredmásodperccel tartott kevesebb ideig, mint a szokásos 24 óra. Július 22-én 1,34 ezredmásodperccel volt rövidebb a nap, a következő rekordot pedig augusztus 5-ére jósolják, amikor várhatóan 1,25 ezredmásodperccel lesz rövidebb egy teljes nap.

Bár azt szoktuk mondani, egy nap 24 órából áll, valójában a Föld egyetlen tengely körüli fordulata sosem pontosan 86 400 másodperc. A Hold gravitációs hatása, az évszakos légköri változások vagy a bolygó folyékony magjának mozgása is befolyásolja a forgást, ami néha gyorsabb, máskor lassabb. Ezek az eltérések ezredmásodperces nagyságrendűek, így a laikusok számára észrevehetetlenek, ugyanakkor nagyon fontosak a számítógépes rendszerek, a műholdak és a távközlés számára, ezért atomórákkal mérik.

Az atomórák által számított időt UTC-nek (egyezményes koordinált világidő) nevezzük. Ehhez igazodik minden digitális rendszer. Ha a Föld mozgása eltér az atomidőtől, szökőmásodpercet adnak hozzá, ami eddig 27 alkalommal történt meg 1972 óta. Az utolsót 2016-ban alkalmazták.

Most először viszont azt fontolgatják tudósok, hogy egy másodpercet el kell venni az időből.

Ez lenne az első „negatív szökőmásodperc”. A szakértők szerint erre 40 százaléknyi esély van a következő évtizedben. A technológiai rendszerek ugyanakkor nincsenek felkészülve rá, így komoly problémák is kialakulhatnak.

A Föld forgásváltozása mögött részben a Hold és az árapály áll, de nyáron az atmoszféra mozgása miatt is gyorsul a Föld. További hatás, hogy a Föld folyékony magja lassul, míg a kérge gyorsul. Ezek napi szinten követik egymást, de hosszabb távon kiszámíthatatlanná válnak.

2016 óta a Föld gyorsult, így az elmúlt években nem volt szükség újabb beszúrásra. Olyannyira, hogy 2022-ben a súly- és mértékügyi nemzetközi szervezet (CGPM) arról döntött: 2035-től teljesen elhagyják a szökőmásodperc intézményét. Ugyanakkor ha az egyre gyorsuló tendencia folytatódik, előfordulhat, hogy a világidőből nem hozzáadni, hanem kivonni kell majd egy másodpercet a jövőben.

A szakértők jelenleg nem tudják megállapítani, hogy a Föld tovább gyorsul-e vagy visszalassul. Érdemi előrejelzéseket maximum egy évre előre lehet tenni. A változás most még a természetes tartományon belül van, de később valós lépéseket igényelhet a globális időszinkronizálásban.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×