Infostart.hu
eur:
399.06
usd:
343.24
bux:
101262.87
2025. július 18. péntek Frigyes
Nyitókép: Unsplash

Bajba kerülhet, ha így alszik

A túl kevés vagy a túl sok alvás is növeli a halálozás és a stroke kockázatát; a tartósan napi hét óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alvók esetében nagyobb a halálozás rizikója – derül ki a Semmelweis Egyetem a GeroScience című folyóiratban publikált átfogó elemzésből.

A tanulmány szerint azoknál, akik éjszakánként kevesebb mint 7 órát alszanak, 14 százalékkal nő a halálozás kockázata. A hosszú alvásidő még veszélyesebb, azoknál, akiknél ez rendszeresen legalább 9 óra, ekkor a halálozási kockázat már 34 százalékkal magasabb – a napi 7–8 órát alvókhoz képest.

A Semmelweis Egyetem kutatása több mint 2,1 millió felnőtt adatait dolgozta fel a rövid és a hosszú alvásidőt vizsgáló csoportokban – összesen 79 nemzetközi publikáció elemzésével. Az eredmények jelentős nemi különbségeket is feltártak: a férfiaknál a 7 óránál kevesebb alvás 16 százalékkal, míg a 8 óránál több 36 százalékkal növelte a mortalitási kockázatot. A nőknél a rövid alvásidő 14 százalékkal, míg a hosszú 44 százalékkal emelte a halálozás esélyét.

A tanulmány szerint a különbségek mögött hormonális, viselkedésbeli vagy szív- és érrendszeri tényezők is állhatnak, bár a pontos okok egyelőre nem ismertek.

A tanulmányból kiderül, hogy a leggyakoribb alvászavar a krónikus álmatlanság vagy inszomnia. Korábbi kutatások szerint a világ népességének egyharmada legalább egyszer megtapasztalja az álmatlanságot élete során, és körülbelül 10 százalék szenved krónikus inszomniában.

A szerzők a tanulmányban figyelmeztetnek arra, hogy alváshiány egyre komolyabb globális népegészségügyi problémát jelent. Világszerte milliók alszanak túl keveset a megnövekedett munkateher, a digitális eszközök rendszeres használata vagy a gyakori stressz következtében. Különösen veszélyeztetettek a váltott műszakban dolgozók és azok, akik rendszertelen időbeosztásban élnek. A tartós alváshiány nemcsak a halálozással, hanem számos egészségügyi problémával is összefüggésbe hozható, például az elhízással, a cukorbetegséggel, a szív- és érrendszeri betegségekkel és az immunrendszer gyengülésével.

Társadalmi szintű alvásepidémiáról beszélhetünk

- idézi a publikáció Purebl Györgyöt, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóját, a tanulmány társszerzője. "Annak ellenére, hogy az egészségtudatosság nőtt, a viselkedésünk az elmúlt évtizedben alig változott. A képernyő előtt töltött idő, az ebből adódó folyamatos kékfény-expozíció, az állandó rendelkezésre állás és a biológiai ritmusunk felborulása negatívan hat az egészségünkre" - tette hozzá az igazgató.

A kutatók egy másik tanulmányban az alvásidő és a stroke gyakorisága, illetve a stroke-hoz köthető halálesetek közötti összefüggéseket vizsgálták. Azok, akik éjszakánként 5–6 órát aludtak, 29 százalékkal nagyobb valószínűséggel szenvedtek stroke-ot, és esetükben 12 százalékkal nőtt a stroke-hoz kapcsolódó mortalitás kockázata. Azoknál, akik 8–9 óránál többet aludtak, a stroke kialakulásának esélye 46 százalékkal, a halálozásé pedig 45 százalékkal volt magasabb.

"A stroke továbbra is az egyik fő halálok világszerte, mely gyakran vezet tartós rokkantsághoz is" – idézi a tanulmány Győrffy Balázst, a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének vezetőjét, a két tanulmány szerzőjét. "Az életmódbeli tényezők, mint az alvás, módosíthatók – így ezek beazonosítása fontos népegészségügyi lehetőséget kínál. Az alvásidőt figyelembe kellene venni a stroke-megelőzési stratégiákban, ha csökkenteni akarjuk az egészségügyi ellátórendszerek terhelését és javítani szeretnénk a lakosság egészségi állapotát."

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 15 millió embert érint a stroke.

Közülük ötmillióan belehalnak, további ötmillióan pedig maradandó károsodást szenvednek, például beszéd- vagy látásvesztés, bénulás vagy kognitív zavarok formájában. A legtöbb eset megelőzhető lenne a vérnyomás megfelelő szabályozásával és a dohányzás elkerülésével.

A szakértők szerint érdemes következetes alvási rutint kialakítani, korlátozni a képernyőhasználatot és az erős fényeket lefekvés előtt, valamint sötét, hűvös és csendes környezetet biztosítani a hálószobában. Az alkohol teljes kerülése, a koffein mértékletes fogyasztása, valamint a rendszeres testmozgás szintén hozzájárulhatnak a pihentető alváshoz.

A meta-elemzések a hosszú távú kutatási projekt, a Semmelweis Study keretében készültek. A program a Semmelweis Egyetem dolgozóinak követésével vizsgálja, hogy az életmódbeli tényezők – például az alvás – hogyan befolyásolják az egészséget. A kutatás célja, hogy ne csak az intézményi egészségfejlesztést támogassa, hanem hozzájáruljon általános népegészségügyi ajánlások kidolgozásához is.

Címlapról ajánljuk
Rejtélyes kitoloncolás: 81 veszélyes afgán bűnelkövető hagyta el Németországot

Rejtélyes kitoloncolás: 81 veszélyes afgán bűnelkövető hagyta el Németországot

Az afganisztáni tálib rezsim 2021-ben történt hatalomra jutása óta másodszor toloncoltak ki afgán migránsokat Németországból. A 81 bűnelkövető gépe péntek reggel startolt Lipcséből. Ezzel szinte egy időben a házigazda Alexander Dobrindt meghívására a szomszédos országokkal menekültpolitikai egyeztetés kezdődött a Zugspitzén.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.21. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Kereskedelmi háborús hírek mozgatták a tőzsdéket

Kereskedelmi háborús hírek mozgatták a tőzsdéket

Továbbra is a kereskedelmi háborús hírek és a gőzerővel robogó második negyedéves vállalati gyorsjelentési szezon friss számai befolyásolják elsősorban a részvénypiaci hangulatot. Az ázsiai tőzsdéken ma reggel felemás hangulat látszott, az európai tőzsdék is vegyes zártak, az amerikai piacokon pedig mérsékelt esés bontakozott ki, főleg miután kiszivárgott, hogy Donald Trump nem elégszik meg a 10 százalékos vámmal Európával szemben. A magyar tőzsdén a BUX új történelmi csúcsot állított be a zárásra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×