Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Nyitókép: Pixabay

Vége az aszteroida-elméletnek: a tudósok szerint még ma is élhetnének a dinoszauruszok

Régóta vita folyik a kutatók között arról, hogy vajon a dinoszauruszok végzetét valóban az aszteroida becsapódása okozta-e, vagy idővel maguktól is kihaltak volna.

Az eddigi kutatások azt erősítették meg, hogy a dinoszauruszok eltűnését 66 millió évvel ezelőtt, egy tavaszi napon a Földnek ütköző aszteroida okozta. Az égitest becsapódása nyomán keletkező hatalmas erődtüzek füstje hosszabb időre beárnyékolta a talajt és elpusztította azt a vegetációt, amely a növényevő őslényeket táplálta. Utánuk pedig a ragadozók is menthetetlenül kihaltak.

Egy ideje azonban tudósok egy csoportja azt gyanítja, hogy a kisbolygó becsapódása csak a kegyelemdöfés lehetett, mert a dínók már amúgy is a kihalás szélére jutottak. Ezt az elméletet több mint nyolcezer fosszília tanulmányozására alapozzák, amely azt mutatja, hogy a legtöbb őslény 75 millió évvel ezelőtt élhetett a Földön. Ellenben a kozmikus katasztrófa előtt bő kilencmillió évvel csökkenésnek indult mind a fajok száma, mind pedig az egyedek mennyisége.

Arra is rájöttek, hogy a fosszíliák vizsgálata sok esetben téves következtetésekhez vezetett. Rendkívül egyenetlen ugyanis a maradványok eloszlása a Földön. „Nehéz általánosságban megállapítani, hogy mennyi lehetett az őslények száma, illetve milyen fajok élhettek sok millió évvel az ember előtt” – nyilatkozott a CNN-nek a londoni University College egyik paleontológusa. Chris Dean azt mondta: „Csak az utóbbi években kezdtük felismerni mennyire félrevezetők a fosszilis maradványok előfordulásaiból alkotott megállapításaink. Most viszont már nagy adatbázisokat használunk.”

A Current Biology című tudományos folyóiratban pár napja megjelent tanulmány is azt igazolja, hogy a dínók, köszönik szépen, de remekül voltak az aszteroida becsapódása előtt. Semmi sem utalt arra, hogy minden fajuk a kihaláshoz közeledett volna. Az újabb számítógépes eljárások és statisztikai módszerek legalábbis ezt támasztják alá.Végzetüket eszerint a becsapódás borzalmas következményei és nem más okozta.

Ellenben nem minden tudós osztja ezt a véleményt. Például Mike Benton, a bristoli egyetem őslénykutató professzora bár „alaposnak és részletesnek” nevezte a Current Biology cikkét, ám szerinte ez még nem cáfolja azt, hogy a katasztrófa előtt már megindult a dínók erőteljes hanyatlása. Benton professzor és követői változatlanul teljes képtelenségnek tartják, hogy ha a Föld nem ütközött volna össze azzal az aszteroidával, akkor még ma is osztoznunk kellene velük a bolygón.

Címlapról ajánljuk
Hamilton már levezet, Leclerc mintha másfelé kacsingatna – mi lesz veled, Ferrari?

Hamilton már levezet, Leclerc mintha másfelé kacsingatna – mi lesz veled, Ferrari?

A maranellói csapat a második helyen áll a konstruktőrök vb-pontversenyében, de a Miami Nagydíj alapján csökkent az esélyük a világbajnoki címekre. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője az InfoRádióban azt mondta, a Ferrari a szezon elejéhez képest nem tudott akkorát előrelépni, mint a McLaren vagy a Red Bull, és a pilóták körüli folyamatos pletykák is nehezítik a jövő tervezését.

Ezeket is megörökölte az új parlament az előző ciklusból

Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatában automatikusan három visszaküldött törvény marad az előző ciklusból, ezek közül egy ciklusokon át öröklődő, 2017-ben benyújtott jogszabály a legrégebbi.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Eszméletlen tempóban gyarapodnak az ultragazdagok: minden nap 89 fő lépi át az álomhatárt

Eszméletlen tempóban gyarapodnak az ultragazdagok: minden nap 89 fő lépi át az álomhatárt

A Knight Frank 2026-os vagyonriportja szerint a világ ultragazdagjainak száma öt év alatt több mint 160 ezerrel nőtt, naponta átlagosan 89 ember lépte át a 30 millió dolláros vagyonküszöböt. Az Egyesült Államok tovább növelte dominanciáját, az új ultragazdagok 41%-a itt keletkezett, míg Kína relatív súlya csökkent, India azonban látványosan erősödött. A gazdagok egyre inkább a diverzifikációra, a globális vagyonmozgatásra és az optimális adózási-jogi környezet kiválasztására koncentrálnak, emiatt Dubai, Szingapúr és más alternatív központok is erősödnek London mellett. A korábban népszerű műtárgypiac ugyanakkor jelentős korrekción ment át: a 2022-es csúcs után számos mű jóval alacsonyabb áron cserélt gazdát, megrendítve a műtárgyak biztonságos befektetésként való megítélését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×