Infostart.hu
eur:
377.54
usd:
318.8
bux:
0
2026. február 17. kedd Donát
Nyitókép: Pixabay

Vége az aszteroida-elméletnek: a tudósok szerint még ma is élhetnének a dinoszauruszok

Régóta vita folyik a kutatók között arról, hogy vajon a dinoszauruszok végzetét valóban az aszteroida becsapódása okozta-e, vagy idővel maguktól is kihaltak volna.

Az eddigi kutatások azt erősítették meg, hogy a dinoszauruszok eltűnését 66 millió évvel ezelőtt, egy tavaszi napon a Földnek ütköző aszteroida okozta. Az égitest becsapódása nyomán keletkező hatalmas erődtüzek füstje hosszabb időre beárnyékolta a talajt és elpusztította azt a vegetációt, amely a növényevő őslényeket táplálta. Utánuk pedig a ragadozók is menthetetlenül kihaltak.

Egy ideje azonban tudósok egy csoportja azt gyanítja, hogy a kisbolygó becsapódása csak a kegyelemdöfés lehetett, mert a dínók már amúgy is a kihalás szélére jutottak. Ezt az elméletet több mint nyolcezer fosszília tanulmányozására alapozzák, amely azt mutatja, hogy a legtöbb őslény 75 millió évvel ezelőtt élhetett a Földön. Ellenben a kozmikus katasztrófa előtt bő kilencmillió évvel csökkenésnek indult mind a fajok száma, mind pedig az egyedek mennyisége.

Arra is rájöttek, hogy a fosszíliák vizsgálata sok esetben téves következtetésekhez vezetett. Rendkívül egyenetlen ugyanis a maradványok eloszlása a Földön. „Nehéz általánosságban megállapítani, hogy mennyi lehetett az őslények száma, illetve milyen fajok élhettek sok millió évvel az ember előtt” – nyilatkozott a CNN-nek a londoni University College egyik paleontológusa. Chris Dean azt mondta: „Csak az utóbbi években kezdtük felismerni mennyire félrevezetők a fosszilis maradványok előfordulásaiból alkotott megállapításaink. Most viszont már nagy adatbázisokat használunk.”

A Current Biology című tudományos folyóiratban pár napja megjelent tanulmány is azt igazolja, hogy a dínók, köszönik szépen, de remekül voltak az aszteroida becsapódása előtt. Semmi sem utalt arra, hogy minden fajuk a kihaláshoz közeledett volna. Az újabb számítógépes eljárások és statisztikai módszerek legalábbis ezt támasztják alá.Végzetüket eszerint a becsapódás borzalmas következményei és nem más okozta.

Ellenben nem minden tudós osztja ezt a véleményt. Például Mike Benton, a bristoli egyetem őslénykutató professzora bár „alaposnak és részletesnek” nevezte a Current Biology cikkét, ám szerinte ez még nem cáfolja azt, hogy a katasztrófa előtt már megindult a dínók erőteljes hanyatlása. Benton professzor és követői változatlanul teljes képtelenségnek tartják, hogy ha a Föld nem ütközött volna össze azzal az aszteroidával, akkor még ma is osztoznunk kellene velük a bolygón.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a NATO Sarkvidéki Őrszeme Trumpnak is szól, nem csak Kínának és az oroszoknak

Kaiser Ferenc: a NATO Sarkvidéki Őrszeme Trumpnak is szól, nem csak Kínának és az oroszoknak

A NATO Sarkvidéki Őrszem néven programot indít a térség biztonságának szavatolására. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense szerint ez egyaránt szól a térségben egyre aktívabb Oroszországnak és Kínának, valamint az Egyesült Államoknak. Hangsúlyozta: a szövetség meg akarja mutatni az amerikai elnöknek, hogy nem kell megszereznie az USA-nak Grönlandot, hogy biztonságban legyen, de el is akarja rettenteni egy katonai beavatkozástól.

Hidasi Judit: a kétharmados többséggel jelentős haderőfejlesztésbe kezdhet a japán kormány

Japánban a gazdaság zsugorodásának megállításán kívül kritikus demográfiai folyamatokat is meg kell változtatnia az új miniszterelnöknek, Takaicsi Szanaénak. Mint az InfoRádió Aréna című műsorában Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája elmondta, az is kérdés, mit üzen, hogy Donald Trump amerikai elnök előbb találkozik a japán vezetővel, mint hogy Kínába utazna.
inforadio
ARÉNA
2026.02.17. kedd, 18:00
Légrádi Tamás
a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×