Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: Pixabay

Vége az aszteroida-elméletnek: a tudósok szerint még ma is élhetnének a dinoszauruszok

Régóta vita folyik a kutatók között arról, hogy vajon a dinoszauruszok végzetét valóban az aszteroida becsapódása okozta-e, vagy idővel maguktól is kihaltak volna.

Az eddigi kutatások azt erősítették meg, hogy a dinoszauruszok eltűnését 66 millió évvel ezelőtt, egy tavaszi napon a Földnek ütköző aszteroida okozta. Az égitest becsapódása nyomán keletkező hatalmas erődtüzek füstje hosszabb időre beárnyékolta a talajt és elpusztította azt a vegetációt, amely a növényevő őslényeket táplálta. Utánuk pedig a ragadozók is menthetetlenül kihaltak.

Egy ideje azonban tudósok egy csoportja azt gyanítja, hogy a kisbolygó becsapódása csak a kegyelemdöfés lehetett, mert a dínók már amúgy is a kihalás szélére jutottak. Ezt az elméletet több mint nyolcezer fosszília tanulmányozására alapozzák, amely azt mutatja, hogy a legtöbb őslény 75 millió évvel ezelőtt élhetett a Földön. Ellenben a kozmikus katasztrófa előtt bő kilencmillió évvel csökkenésnek indult mind a fajok száma, mind pedig az egyedek mennyisége.

Arra is rájöttek, hogy a fosszíliák vizsgálata sok esetben téves következtetésekhez vezetett. Rendkívül egyenetlen ugyanis a maradványok eloszlása a Földön. „Nehéz általánosságban megállapítani, hogy mennyi lehetett az őslények száma, illetve milyen fajok élhettek sok millió évvel az ember előtt” – nyilatkozott a CNN-nek a londoni University College egyik paleontológusa. Chris Dean azt mondta: „Csak az utóbbi években kezdtük felismerni mennyire félrevezetők a fosszilis maradványok előfordulásaiból alkotott megállapításaink. Most viszont már nagy adatbázisokat használunk.”

A Current Biology című tudományos folyóiratban pár napja megjelent tanulmány is azt igazolja, hogy a dínók, köszönik szépen, de remekül voltak az aszteroida becsapódása előtt. Semmi sem utalt arra, hogy minden fajuk a kihaláshoz közeledett volna. Az újabb számítógépes eljárások és statisztikai módszerek legalábbis ezt támasztják alá.Végzetüket eszerint a becsapódás borzalmas következményei és nem más okozta.

Ellenben nem minden tudós osztja ezt a véleményt. Például Mike Benton, a bristoli egyetem őslénykutató professzora bár „alaposnak és részletesnek” nevezte a Current Biology cikkét, ám szerinte ez még nem cáfolja azt, hogy a katasztrófa előtt már megindult a dínók erőteljes hanyatlása. Benton professzor és követői változatlanul teljes képtelenségnek tartják, hogy ha a Föld nem ütközött volna össze azzal az aszteroidával, akkor még ma is osztoznunk kellene velük a bolygón.

Címlapról ajánljuk
Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon
Elemzés a vb-nyolcaddöntők előtt

Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon

19 órától kezdődnek a nyolcaddöntők: befejeződött az első kör a labdarúgó-világbajnokság egyenes kieséses szakaszában, már „csak” 16 csapat van versenyben: hét európai, négy dél-amerikai, három a Concacaf-zónából és kettő Afrikából. Megnéztük, mennyit változtak az erőviszonyok az elmúlt tizenkét évben, 2014 óta.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×