Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: NASA

Az élet nyomait találhatták meg kutatók a Marson

A NASA marsjárója, a Perseverance egy különleges szikladarabra bukkant, amelynek a mintái arra engednek következtetni: évmilliárdokkal ezelőtt mikrobiális élet lehetett a bolygón.

Rövid időn belül már a második marsi kőzet kelti fel a tudósok érdeklődését. Nemrég egy véletlennek köszönhetően derült ki, hogy a vörös bolygón kén is van, a Curiosity felfedezése után pedig most a Perseverance talált egy különlegességet a felszínen – írja a Gizmodo cikke alapján a hvg.hu.

A marsjáró egy furcsa, foltos kőzetre bukkant, amelyet a tudományos csapat Cheyava Fallsnak nevezett el. A szakemberek úgy vélik, az 1 méter hosszú és 60 centiméter széles szikladarab egy újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a Marson egykoron jelen volt a mikrobiális élet.

A terület, ahol a Perseverance rátalált a sziklára, egy olyan térség az égitesten, ahol a számítások szerint évmilliárdokkal korábban folyékony víz volt jelen. Ekkor még a bolygó is melegebb volt, ezért úgy vélik, ezen a területen lehet a legnagyobb eséllyel olyan nyomokra bukkanni, amelyek bizonyítják az élet egykori jelenlétét.

A Cheyava Falls kalcium-szulfátot és hematitot is tartalmaz, ez utóbbi az, amely hozzájárul ahhoz, hogy a Marsnak vörös színe legyen. Ugyanakkor a kőzetről készült felvételen egyértelműen ki lehet venni a törtfehér, fekete szegélyű, nagyjából egy milliméter átmérőjű köröket, ami a NASA szerint úgy néz ki, mint a leopárd foltjai. A kémiai elemzés azt mutatta, hogy a fekete gyűrűk vasat és foszfátot tartalmaznak.

David Flannery asztrobiológus szerint nagy meglepetést jelent a foltok felfedezése, mivel a Földön a kőzetek ilyen jellegű jellemzői gyakran a felszín alatti mikrobák megkövesedett nyomai. Ugyanakkor a kőzet keletkezésére is két magyarázat lehetséges, illetve a körök kialakulásáról is csak elméletek vannak.

A tervek szerint a NASA 2030-ban hozná vissza a Marson összegyűjtött mintákat a Földre, amelyek között ott lehet a most megtalált kőzet egy kis darabkája is. Ha ez sikerül, pontosabb képet kaphatunk arról, hogy volt-e élet a bolygón.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×