eur:
396.57
usd:
367.52
bux:
70268.1
2024. június 13. csütörtök Anett, Antal
Hamufelhőt lövell ki a Marapi tűzhányó az indonéziai Nyugat-Szumátra tartományban elterülő Agam körzetben fekvő Batu Palano faluból nézve 2023. december 4-én. A vulkán december 3-i kitörése miatt legalább 11 ember életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA/Ali Nayaka

Vulkanológus: a vulkánok akkor is veszélyesek, amikor éppen nem működnek

Indonéziában több tucat ember halálát okozta a Marapi nevű vulkán lejtőjén lezúduló iszapáradat. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint világszerte több tűzhányó esetében számítani kell az ilyen, kitörés nélküli kockázatokra.

A vulkáni veszély hallatán sokaknak a mindent beborító lávafolyások, a robbanásos kitöréseket kísérő sűrű vulkáni hamuesők, a fulladást okozó vulkáni gázok, esetleg a sebesen lezúduló piroklaszt-árak jutnak eszükbe és egyértelműen arra gondolnak, hogy akkor van vulkáni veszély, amikor a tűzhányó működik. Azonban ez nem mindig így van és erre ismét a korábbi hírekbe már bekerült indonéziai Marapi vulkán tragikus esete figyelmeztetett.

Tavaly december 5-én 23 turista halt meg a hegyen, amikor a veszélyjelzést figyelmen kívül hagyva, felmásztak a nyugat-szumátrai vulkánra, ami váratlanul kitört. A Marapi, ami nem tévesztendő össze a jóval ismertebb, szintén indonéziai, de Jáva szigetén lévő Merapi vulkánnal, az elmúlt hónapokban is folytatta vulkáni hamu kibocsátással járó kitöréseit. A tűzhányó oldalát szürke vulkáni üledék borította be. Május 11-én egy több órán keresztül tartó hatalmas monszun eső áztatta el Szumátra nyugati részét. Villámárvizek alakultak ki, amelyek mellett a laza vulkáni anyag is bekeveredett a Marapi lejtőjén lezúduló vízbe és iszapárak jöttek létre. Az iszapos zagyár több falun gázolt át, eddig 43 áldozatról számoltak be a híradások, de több ember van még az eltűntek között, azaz ez a szomorú számadat még nőhet.

"Jött egy nagyon erős esőzés, és ez mobilizálta ezt a vulkáni hamuanyagot, törmelékanyagot, és a meredek oldalon olyan nagy gyorsasággal zúdult le ez a zagyár, ami aztán mindent elmosott, mindent elpusztított a környezetében. Az iszapárt egy jávai szóval laharnak nevezik az indonézek, szokták hideg lávának is mondani, de ez nagyon megtévesztő, ez egy iszapár, ez egy kőzettörmelékben feldúsult zagyár, amelynek sokkal nagyobb az energiája, mint egy egyszerű vizes folyamnak" – magyarázta Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, a Földrajz és Földtudományi Intézet igazgatója, a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre gyakrabban hallunk az ilyen iszapárról, mert a vulkánoknak meredek az oldala, és a vulkánok oldalán felhalmozódnak olyan törmelékes üledékek, amelyeket egy erősebb esőzés mobilizálhat, és a meredek hegyoldalon rettentő gyorsan zúdulhat le az ár, olyan energiája lesz, amely még a vulkán lábától több tíz kilométer távolságban is pusztító áradatot jelent. A vulkánok tehát nemcsak a kitöréskor veszélyesen, hanem akkor is, amikor a vulkán éppen nem működik – tette hozzá.

Számos olyan eset történt az elmúlt évtizedekben, amely tragikus kimenetelű volt. Ezek közül a legtragikusabb Kolumbiában történt 1985. november 13-án. A több mint 5300 méter magasba emelkedő Nevado del Ruiz vulkán csúcsát, a többi hasonló dél-amerikai vulkánhoz, jég borítja. A tűzhányó egyre több jelet mutatott 1985-ben, hogy kitörhet. Egy olasz vulkanológus csapat felmérte a veszélyeket és felhívta a figyelmet arra, hogy egy kitörés esetén komoly veszélyt jelenthetnek a vulkán oldalába mélyülő völgyekben lerohanó iszapárak. A megszerkesztett veszélytérképeken feltüntették a tűzhányótól keletre futó völgyeket és a vulkán előtti területen lévő folyómedreket, ahol kiemelten nagy kockázatot jeleztek, főleg mivel ezek mentén számos település volt. Köztük volt a több mint húszezer lakosú Armero is, ahol a városvezetők nem értették és nem fogadták el a szakértők által jelzett veszélyhelyzetet, mondván, hogy több mint 40 kilométer távolságban vannak a hegytől. November 13-án, este 9-kor bekövetkezett a vulkánkitörés, aminek erőssége nem volt túl nagy, de megolvasztotta a jégsapkát. Iszapárak indultak el a meredek hegyoldalon, több mint 60 km/óra sebességgel, majd a zagyár a keletre futó folyókba rohantak, amelyek térfogata hirtelen a többszörösére duzzadt. Az iszapár éjjel fél 12-kor csapott Armero városára és három hullámban óriási rombolást végzett, mintegy 23 ezren, a lakosság háromnegyede esett áldozatul.

Lahar nem csak vulkánkitörés során képes kialakulni. 1953-ban az új-zélandi Ruapehu vulkán csúcsán lévő krátertó falát alkotó vulkáni üledék szakadt át, a lerohanó iszapár erősen megrongálta a Whangaehu folyó felett átvezető hidat. Nem sokkal később haladt át rajta a Wellingtonból Aucklandbe tartó, közel 300 utast szállító vonat. A megrongált híd összedőlt, és több szerelvény a folyóba zuhant. A katasztrófának 151 halálos áldozata lett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.13. csütörtök, 18:00
Szalai Ádám
a magyar labdarúgó-válogatott korábbi csapatkapitánya
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×