A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón készült felvételen a korábbi köztársasági elnök és a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a termőföld sokrétű ökoszisztéma, az abban található gombák, baktériumok és más élőlények nélkül nincs megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszer.

Áder János úgy látja, hogy a felszíni vizeket az elszennyeződés, a felszín alattiakat a túlzott kitermelés fenyegeti. Kiemelte, a világ nagy részén rossz az öntözéstechnológia, az élelmiszerpazarlás egyre jelentősebb,

minden évben Olaszország méretű erdő tűnik el a Földről és legalább ugyanennyi talaj megy tönkre.

Nagy István ezt megerősítve úgy fogalmazott: nem elég, hogy "az urbanizáció és az ipari fejlesztés következtében termőterületeket veszítünk, a meglévő termőterület minősége is romlik". A miniszter ezzel indokolta a talajmonitoring-rendszer létrehozását, amely átfogó képet ad az ország minden részének termőképességéről.

Hangsúlyozta, hogy a talaj minden fajtáját az arra legalkalmasabb módon kell megművelni, és erre szükség esetén a gazdálkodókat is föl kell készíteni. Fontosnak tartja azt is, hogy a termőföldből ne vesszen el szerves anyag, abba mindent vissza kell juttatni.

Magyarország 20 millió ember alapélelmiszer-ellátására képes, de ehhez a következő években a drasztikus éghajlatváltozás miatt minden termőterületen gondoskodni kell a talajtakarásról - mondta Nagy István.

Áder János arról is beszélt, hogy a műtrágya jó felszívódása nélkül az abban található nitrogénnek csak kis részét hasznosítják a növények. A többiből vagy üvegházhatású gáz lesz, vagy elszivárogva a talajvizet szennyezi, ráadásul a nem megfelelő talajművelés a talaj vízháztartását is rontja, miközben egyébként is kevesebb a csapadék.

Magyarország számára ezért nem is a vízminőség a legfontosabb probléma - jelezte -, hiszen mindegyik folyó jobb állapotban távozik, mint ahogy érkezett.

Nagyobb gondot jelent a víz megtartása és tárolása belföldön, ugyanis jelenleg nem csak a felesleges víz hagyja el az ország területét.

Nagy István megjegyezte, hogy a víz korábban áradás veszélyét jelentette, míg ma az aszály jelenti a legnagyobb gondot, ami az éghajlatváltozás mellett azzal is magyarázható, hogy a vízgyűjtő területeken kivágták az erdők nagy részét.

Utalt arra, hogy tavaly a Dunának 40, a Tiszának 60 százalékkal volt kisebb a vízhozama. Jelezte egyúttal, hogy az aszály kezelése érdekében az ökológiai vízpótlással is foglalkozni kell, a belvízre pedig nem természeti csapásként, hanem erőforrásként kell tekinteni.

A következő években fontos lesz a talajvíz szintjének emelése és az öntözhető mezőgazdasági terület növelése a mostani alig 90 ezer hektárról 500 ezer hektárra - mondta a miniszter, rámutatva arra: az új csatornák és víztározók tervezése elkezdődött, öntözési művek építésére 75 milliárd forint támogatás jut.

Nagy István hangsúlyozta: ennél is fontosabb azonban, hogy a fenntarthatóság érdekében mindenki magában kezdje a változást, és ne másoknak akarjon feltételeket szabni, mint azt számos környezetvédő mozgalom teszi.

A fogyasztási igényeket felül kell vizsgálni, a technológia fejlődésében rejlő lehetőségekkel ugyanakkor felelősséggel kell élni a fenntartható termelés érdekében - tette hozzá.