Infostart.hu
eur:
387.17
usd:
330.55
bux:
109608.35
2025. december 19. péntek Viola
A felkelő Hold látszik a Galyatetőn lévő híradástechnikai torony mögött Mátraverebély közeléből fotózva 2023. június 3-án este.
Nyitókép: Komka Péter

Az indiaiaknak sikerült az, ami az oroszoknak nem

Magyar idő szerint szerda délután sikeres leszállást hajtott végre India Csandrajáan–3 leszállóegysége a Hold déli pólusánál.

Nem sokkal azután, hogy Oroszország Holdra szállási kísérlete csúfos kudarcot vallott – a Luna-25 szonda az égitestbe csapódott –, India sikeresen landolt égi kísérőnk felszínén írja a hvg.hu.

Ezzel a világon a negyedik olyan ország lett – az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után –, amelynek sikerült ez a művelet.

A Csandrajáan–3 leszállóegysége, a Vikram magyar idő szerint szerdán 14 óra 34 perckor érkezett meg a Hold déli pólusára.

A küldetés még július 14-én indult el a Földről, majd a Csandrajáan–3 augusztus 5-én állt pályára az égitest körül. A déli pólus azért kiemelten fontos – itt próbáltak meg landolni az oroszok is –, mert a tudósok úgy vélik, vízjeget tartalmaz. Ebből oxigént, vizet, valamint a rakéták számára üzemanyagot lehetne előállítani.

A landolás ezen a területen nem egyszerű, mivel sok a kráter, a térség pedig árnyékos. India korábbi küldetése, a Csandrajáan–2 az oroszok Luna-25-jéhez hasonlóan kudarcot vallott.

Címlapról ajánljuk

Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben

Nem köt az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást Dél-Amerikával, ezt a célt a gazdák elérték, de Brüsszel városa nagy árat fizetett ennek kikényszerítéséért, a belga fővárosban megbénult a közlekedés, buszok rekedtek a traktorok közé, csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni. A csúcson kiderült, miből gondolja az EU visszafizethetőnek azt a kölcsönt, amelyet most Ukrajnának ad. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében lefektettük a hatékony helyiséggazdálkodás alapjait: a portfóliószemléletű vagyonstratégiát, az adatvezérelt portfólió kialakítását és a rugalmas szabályozási keretet. Most a rendszer operatív eszköztárára térünk át – azokra a konkrét módszerekre, amelyek a mindennapi működésben valóban meghatározzák a teljesítményt, úgy mint az árazási logika, a napi működési rendszer felépítése, valamint az értékesítés megszervezésének módja. Azt is bemutatjuk, miként lehet mindezt valós körülmények között, kontrollált kísérleti környezetben tesztelni egy pilotprogram segítségével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×