eur:
408.18
usd:
387.72
bux:
77771.12
2024. november 17. vasárnap Gergő, Hortenzia
Nyitókép: Pixabay

Emberek milliárdjainak lakóhelye válhat élhetetlenné még ebben az évtizedben

És ennek messzegyűrűző hatásai lesznek. Az ok a hőmérséklet-emelkedés és a szélsőséges időjárás.

Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt - írta a The Guardian című brit napilap online kiadása egy friss tanulmányra hivatkozva.

A világ a jelenlegi cselekvési tervekkel a 2,7 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés felé halad, és ez azt jelenti, hogy

2030-ra kétmilliárd ember élhet olyan helyen, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29 fokot. A múltban nagyon kevés közösség élt ilyen feltételek között.

A tudósok szerint ennek következtében akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb helyek felé, bár az élhető éghajlattal bíró területeken is gyakoribbak lennének a hőhullámok és a szárazságok.

Ha sikerülne azonnali lépéseket tenni a széndioxid-kibocsátás csökkentése és a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 fok alatt tartása érdekében, azzal 80 százalékkal - 400 millióra - lehetne csökkenteni azok számát, akik lakhelye élhetetlenné válik az éghajlatváltozás miatt.

A nagy népességű és már most is meleg éghajlatú országokban a legtöbb ember számára élhetetlenné válna az időjárás, és India, illetve Nigéria szembesülne a legsúlyosabb változásokkal.

India lakossága már most is szenved a szélsőséges hőhullámoktól, és egy nemrégiben készült tanulmány szerint az 1991 és 2018 között a nyári hőség miatt történt halálesetek több mint egyharmada közvetlenül az ember okozta globális felmelegedés számlájára írható.

A The Guardian által szemlézett kutatást vezető Tim Lenton, a brit Exeteri Egyetem munkatársa rámutatott, hogy a globális felmelegedés költségeit gyakran pénzügyi értelemben fejezik ki, holott az éghajlati vészhelyzet kezelésének elmulasztásából eredő emberi költségek is hatalmasak. Lenton elmondta: a gazdasági becslések szinte mindig nagyobb hangsúlyt helyeznek a gazdagokra és a már élő emberekre, szemben a szegényekkel és a jövőben születendőkkel. Hozzátette: ez az első tanulmány, amelyben igyekeztek minden szempontot figyelembe venni, és minden embert egyenlően fontosnak tekinteni.

Csi Hszu, a kínai Nankingi Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja kiemelte: a növekvő hőmérséklet miatt

  • emelkedhet a halálozási ráta,
  • csökkenhet a termelékenység,
  • a kognitív teljesítmény,
  • a tanulási képesség,
  • a termésátlag, valamint a felmelegedés
  • kedvezőtlen hatással van a terhességekre, és
  • növeli a konfliktusok és
  • a járványok esélyét.

Marten Scheffer, a holland Wageningen Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője szerint a beszűkülő életterek miatt akár egymilliárd ember is útra kelhet a hűvösebb éghajlatú területek felé.

A Nature Sustainability című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői megjegyezték: az emberi civilizáció 13-25 Celsius fok közötti éves átlaghőmérsékletű területeken virágzott a múltban. Az ettől eltérő éghajlatú területeken magasabb a halálozási ráta, alacsonyabb a termésátlag és a gazdasági növekedés.

Jelenleg mintegy hatvanmillióan élnek ezen az éghajlati kereten kívül - húzták alá a kutatók. Azonban a globális átlaghőmérséklet minden egyes 0,1 fokos emelkedésével további 140 millió ember kerül élhetetlen éghajlati körülmények közé. A kutatók számításai szerint ha a felmelegedés tovább folytatódik, akkor 2030-ra kétmilliárd, 2090-re pedig 3,7 milliárd ember kerül az "éghajlati résen" kívülre.

A legrosszabb forgatókönyv szerint, ha az éghajlat a vártnál érzékenyebben reagál a légkörbe kerülő üvegházhatású gázokra, a globális átlaghőmérséklet 3,6 fokkal emelkedhet, és a világ népességének csaknem fele élhetetlen éghajlati körülmények közé kerülne.

Címlapról ajánljuk

Magyar diákok a világátlag felett

A számítógépes és információs műveltséget mérő modulban Magyarország 10. lett a 34 résztvevő ország közül a tanulók digitális kompetenciáit vizsgáló nemzetközi ICILS-mérésben. Az Oktatási Hivatal elnöke az InfoRádióban elmondta: a magyar diákok számítógépes tudása nemzetközi szinten is jónak mondható, amit egyebek mellett az is bizonyít, hogy átlageredményük 29 ponttal haladta meg a mérésben részt vevő országok átlagát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Hatalmas rakétatámadás érte Ukrajnát - Szinte az összes régió érintett

Hatalmas rakétatámadás érte Ukrajnát - Szinte az összes régió érintett

Minden eddiginél átfogóbb légitámadást indított Oroszország Ukrajna ellen vasárnap hajnalban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint. Az orosz haderő több mint 200 rakétát és drónt vetett be a kombinált csapás során, amely az ország összes régióját érintette. A támadás egyik fontos célpontja Kijev volt, de Kárpátalját is légicsapás érte, ahol egy drón csapódott be egy erdős területen. Az ukrán hatóságok és a védelmi erők azonnal reagáltak a fenyegetésre. Mutatjuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb híreket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 17. 10:04
×
×
×
×