Infostart.hu
eur:
366.87
usd:
334.07
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Csobay-Novák Csaba intervenciós radiológus egy beteg lábának érfestéses vizsgálatát végzi a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika perifériás intervenciós laboratóriumában 2021. január 29-én. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán már napi szinten alkalmazzák az Egyetemről indult start-up cég, a Kinepict érszűkületek diagnosztikája és értágító kezelések során alkalmazott, az érrendszeri vizsgálatokat forradalmasító eljárását. A Kinepict által fejlesztett szoftver 70%-kal kisebb röntgenterhelés mellett, 50%-kal kevesebb kontrasztanyag-használattal ad az eddiginél jobb minőségű képet a szív- és érrendszeri betegségek érfestéses vizsgálatában.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Egyedülálló módszert fejlesztettek ki az érszűkület kimutatására

Hazánkban európai viszonylatban rendkívül magas az érbetegek száma. Az új típusú vizsgálat rövidebb ideig tart a korábbi diagnosztikai eljárásoknál, és alkalmas a teljes alsó végtagi érrendszer három dimenziós leképezésére.

Új diagnosztikai módszert is használnak az alsó végtagi artériák feltérképezésére a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. Az új típusú, MR-rel végzett, kontrasztanyag nélküli mágneses rezonanciás angiográfiai vizsgálat azoknál is elvégezhető, akiknél más fennálló betegség miatt ellenjavallt például a jódos kontrasztanyaggal való érfestés – olvasható az egyetem hétfői közleményében.

Az elmúlt tíz évben több mint negyedével, 200 millióról 250 millióra emelkedett az érszűkületben szenvedők aránya. Hazánkban a 65 év felettiek körében már minden ötödik embernél előfordulhat a végtagamputációk hátterében leggyakrabban álló kórkép.Többek között a magas koleszterinszint, a dohányzás és a cukorbetegség hajlamosít a kialakulására.

Suhai Ferenc szakorvos szerint az utóbbi évtizedekben a perifériás verőérbetegségben szenvedők száma és a halálozási arány is folyamatosan növekvő tendenciát mutat, pedig ha idejében felismerik a betegséget, sokszor megelőzhetőek a komolyabb szív-érrendszeri szövődmények.

"Hazánkban évente több mint négyezer végtag-amputációt végeznek. Lakosságszámra vonatkoztatva ez Európában a legmagasabb érték,

nálunk közel kétszer annyi amputáció történik, mint egyes nyugat-európai országokban"

– emelte ki.

Az egyik első tünet, ha csökken a járástávolság, és nagyobb megterheléskor, hosszabb séta során meg kell állni, izomlázszerű fájdalom jelentkezik a lábban, a sebek nehezebben, vagy nem gyógyulnak az alsó végtagon. A tünetek megjelenése után angiológushoz vagy érsebészhez irányítja a házorvos a pácienst. Az érgyógyász fizikális vizsgálattal megállapítja, van-e súlyos érszűkület és hol alakult ki, valamint az erek ultrahanggal ellenőrizhetők, átjárhatók-e.

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján azonban egy új, egyedülálló diagnosztikai módszert is használnak az alsó végtagi artériák feltérképezésére.

Mivel az érszűkület gyakori szövődménye a cukorbetegség és veseelégtelenség, az érintett betegeknél kiemelten fontos a vesét kímélő diagnosztikus módszerek alkalmazása. Ezeknél elengedhetetlen a kontrasztanyag használata, de a teljes lábat ultrahanggal vizsgálni időigényes és nehezen kivitelezhető – mondta Csőre Judit, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Képalkotó Diagnosztikai Részleg radiológus szakorvosjelöltje a közleményben.

Az új módszer előnye, hogy itt sem kontrasztanyag adására, sem szúrásra nincs szükség ahhoz, hogy átfogó képet kapjanak a teljes alsó végtagi verőérrendszerről.

Húsz évvel ezelőtt egy alsó végtagi érfestés miatt éjszakára is be kellett feküdni a kórházba. Az új típusú MRA módszerrel viszont a teljes alsó végtagi érrendszert három dimenzióban le lehet képezni a rekeszizomtól a lábujjak végéig, amihez csak egy félórás fekvésre van szükség.

"Fontos a fizikális vizsgálat, a terápia meghatározásához pedig nagyon jó alternatíva ez az új módszer, ami a betegek számára csak minimális megterhelést jelent" – hangsúlyozta Suhai Ferenc. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán ezzel a speciális, az MR berendezésen előre programozott beállítással fél óra alatt végezhető el a vizsgálat, amely egyedülálló az országban.

Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.

Parlamenti szerda – Itt a büdzsévita vége

Lezárul a jövő évi költségvetési törvényjavaslat hétfőn kezdődött, összesen harmincórás általános vitája szerdán az Országgyűlésben, amely ezt követően megvitatja a 2027-es büdzsét megalapozó előterjesztés tárgyalását.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

Ilyen lesz jövőre a nyugdíjrendszer – Minden, amit a nyugdíjemelésről vagy a SZÉP-kártyáról tudni kell

A nyugdíjkasszát érintő, elfogadásra váró törvényjavaslatok (2027. évi költségvetési törvény, a 2027. évi költségvetést megalapozó törvény és az alacsony összegű nyugellátások emeléséről szóló törvény) tükrében érdemes megvizsgálni, hogy jövőre milyen elemek változnak és melyek maradnak változatlanok a magyar nyugdíjrendszerben. Ezek a körülmények érintik az összes öregségi nyugdíjast és a hasonló nyugdíjszerű ellátásokban részesülőket, azaz 2,4 millió embert, valamint a jövőre nyugdíjba készülő további százezer főt, összesen a teljes magyar lakosság több mint egynegyedét. A törvényjavaslatok vitájában talán még esély nyílhat néhány további fontos módosítás megszavazására is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×