Gyermekfogra és kőszerszámra találtak egy francia barlangban, melyek azt bizonyítják, a Homo sapiens már jóval korábban jelen lehetett Európában, mint amit eddig hittünk. Ludovic Slimak a Toulouse-i Egyetemen vezetett kutatócsoportját lenyűgözte, hogy korai modern emberi település nyomára bukkantak.

"Most már be tudjuk bizonyítani, hogy a Homo sapiens 12 ezer évvel korábban érkezett, mint eddig gondoltuk, majd ezt a populációt ezt követően más Neander-völgyi populációk váltották fel. Ez pedig szó szerint átírja az összes történelemkönyvünket" – fogalmazott Slimak a BBC-nek nyilatkozva.

Nem egyik napról a másikra győzött a modern ember

A Neander-völgyiek 400 ezer éve jelentek meg Európában, és eddig úgy hittük, 40 ezer éve a Homo sapiens érkezése után nem sokkal halt ki a faj. Slimakék felfedezése ugyanakkor arra mutat rá, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi ember akár 10 ezer éven át is élhetett egymás mellett.

Chris Stringer professzor, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa szerint ez megkérdőjelezi a jelenlegi nézetet, amely szerint az emberi faj gyorsan legyőzte a Neander-völgyieket.

"Nem egyik napról a másikra történt a modern emberek térhódítása. Néha a Neander-völgyiek, néha a modern emberek voltak előnyben, tehát finomabb volt a kiegyenlítődés"

– mondta.

A régészek a helyszínen több rétegből származó fosszilis bizonyítékokat találtak: az alsóbbakban a régebbieket, köztük, a legalsó rétegekben a Neander-völgyiek maradványait, akik körülbelül 20 ezer évig lakták a területet. Az 54 ezer évvel ezelőtti rétegben emberi gyermekfogra, valamint néhány kőszerszámra bukkantak, amelyet nem a Neander-völgyiekhez köthető módon készítettek.

Váltogatták egymást

A bizonyítékok arra utalnak, hogy ez a korai embercsoport viszonylag rövid ideig, talán körülbelül 2000 évig élt a helyszínen, ezt követően a hely nem volt lakott. A Neander-völgyiek ezután visszatértek, és további több ezer éven éltek itt, amíg a modern emberek körülbelül 44 ezer évvel ezelőtt vissza nem tértek.

Stringer arra hívja fel a figyelmet, hogy a területen váltotta egymást a korai ember és a Neander-völgyi.

''A modern emberek rövid időre megjelennek, aztán van egy időszak, amelyben talán az éghajlat végzett velük, majd a Neander-völgyiek újra visszatérnek'' – mondta.

Egy másik kulcsfontosságú eredmény volt az, hogy a gyermekfoggal azonos rétegben talált kőszerszámokat a modern emberekkel hozták összefüggésbe. Néhány más lelőhelyen – a Rhone-völgyben és Libanonban is – találtak már hasonló módon készült eszközöket, de a tudósok eddig nem voltak biztosak abban, hogy melyik emberfaj készítette őket.

A kutatók egy része szerint

a kisebb eszközök némelyike nyílhegy lehet.

Ha ez beigazolódik, akkor ez komoly felfedezés, hisz eszerint a modern emberek egy korai csoportja fejlett íjat és nyílvesszőt használta, amelyekkel a csoport legyőzhette a Neander-völgyieket 54 ezer évvel ezelőtt. Ha ez így is volt, akkor is csak átmeneti volt győzelmük, mert a Neander-völgyiek visszajöttek.

Ezért győzött mégis a homo sapiens

A kutatók előtt nyitott kérdés az, hogy ha a Homo sapiens nem tudta azonnal legyőzni a Neander-völgyit, akkor mi vezethetett végül ahhoz, hogy mégis kiszorítsa. A tudósok számos ötletet felvetettek már: a művészet, a nyelv és esetleg a jobb agy képességét. Stringer professzor szerint az volt az ok, hogy szervezettebbek voltunk.

"Jobban hálózatosodtunk, nagyobbak voltak a társadalmi csoportjaink, jobban tároltuk a tudásunkat, és erre a tudásra építettünk"

– mondta.

A Neander-völgyiekkel való hosszan tartó együttélés gondolata Stringer professzor szerint illeszkedik a 2010-ben tett felfedezéshez, miszerint a modern emberekben kis mennyiségű Neander-völgyi DNS található, ami arra utal, hogy a két faj keveredett egymással.

"Nem tudjuk, hogy ez békés partnercsere volt-e. Lehet, hogy elraboltak egy-egy nőstényt a másik csoportból. Lehetett szó elhagyott vagy elvesztett Neander-völgyi csecsemők örökbefogadásáról is. Még nem ismerjük a teljes történetet. De több adattal és több DNS-sel, több felfedezéssel közelebb kerülünk az igazsághoz, hogy mi is történt valójában a Neander-völgyi korszak végén" – mondta.