Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Nyitókép: Pixabay

Hová tűntek a koraszülött babák a karantén ideje alatt?

Nemzetközi kutatás indult a koraszülések számának drasztikus visszaesése okán. A vizsgálat legfőbb célja olyan okokat feltárni, amely segíthet a koraszülések visszaszorításában a teljes populációban. A nemzetközi összefogásban Magyarországot a Melletted a helyem Egyesület és Szabó Mikós PhD Med Habil egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője képviseli.

Koraszülésnek a 40. helyett a 37. terhességi hét előtt bekövetkező szülések számítanak. A koronavírus miatti karantén idején, különböző országok kórházaiban jelentős visszaesés volt tapasztalható a koraszülések számában. Világszerte számos orvos csoport észlelte a pozitív változásokat és egymástól teljesen független vizsgálatokba kezdtek, hogy kiderítsék, minek köszönhető a javulás.

Számos nemzetközi cikk és publikáció jelent meg az elmúlt hetekben a témában, Magyarországon a National Geographic írt a globálisan észlelhető pozitív változásról.

Az első tudományos publikáció az Ír Neonatológiai Társaság és szülőszervezet részéről jelent meg, amely ugyan egyelőre nem ellenőrzött publikáció, de pár nappal később a dán kutatócsoport is hasonló eredményekről számolt be. A Covid-19 vírus okozta karantén idején, ezen két magas jövedelmű ország orvosai teljesen váratlan helyzetben találták magukat. Dánia és Írország jelentései szerint

a 37. várandóssági hét alatti koraszülések száma 90 százalékkal esett vissza és ezen belül az 1500 gramm alatti babák születési aránya 73 százalékkal csökkent.

Ez mindenképpen örvendetes hír, ugyanakkor a rejtélyes javulás oka egyelőre ismeretlen – olvasható a Melletted a helyem Egyesülte sajtóközleményében. Elképzelhető, hogy a járvánnyal kapcsolatos intézkedések hatására kialakult jobb levegőminőség és/vagy csökkent anyai fertőzések, vagy általában a kevesebb stressz áll a háttérben.

Mostanra globálisan, minden kontinensen a neonatológusok felteszik a kérdést: hová tűntek a koraszülött babák a karantén ideje alatt? Ezen kérdések megválaszolására az ír és a dán neonatológusokkal kiegészülve, a kanadai Manitobai Egyetem, valamint az ausztrál Murdoch Children’s Research Institute munkatársai egy globális kutatási projektet készítenek elő.

A projekt kezdeti egyeztető fázisában van, az ebben a pillanatban 40 résztvevőt tömörítő szakmai platformban Magyarországot a Melletted a helyem Egyesület és Szabó Mikós PhD Med Habil egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője képviseli.

„Magyarországon jelenleg pilot vizsgálat zajlik, így még nem hivatalosak az eredmények, de azt már látjuk, hogy

nálunk nincs jelentős visszaesés a koraszülöttek számában.

Felmerül a kérdés, hogy vajon miben különböznek a járványügyi korlátozások és melyek lehetnek azok, amelyek ilyen jelentős hatást gyakorolnak a koraszülések számának csökkentésére. Ha sikerül azonosítani, hogy a járvány kapcsán hozott intézkedések közül melyiknek köszönhető a koraszülési ráta szignifikáns csökkenése számos országban, ez a jövőben eszközt és lehetőséget ad arra, hogy a populáció szintjén eredményesebben harcoljunk a koraszülések ellen” – nyilatkozta Szabó Miklós.

A Melletted a helyem Egyesület elnöke, Nádor Csaba neonatológus kiemelte, hogy a nemzetközi kutatások mellett, továbbra is aktívan támogatja az EFCNI kezdeményezte „Zéró szeparáció” kampányt, amely továbbra is a legfontosabb törekvés a koraszülöttek egészégmegőrzése céljából.

„A Covid-19-világjárvány alatt még erőteljesebben hirdetjük, hogy az újszülötteknek és koraszülötteknek születésüktől az édesanyjuk mellett kell lenniük – hangsúlyozta. – Minden ellátó hely alakítson ki egy olyan osztályos protokollt, ami ezt maximálisan támogatja! A szükséges járványügyi óvintézkedéseket természetesen be kell tartani, ebből kiemelendő a helyes maszkhasználat.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

Sok a tisztázatlan kérdés a hazai MotoGP-futam jövője körül, a Hungaroring most még nem jöhet szóba

Múlt hétvégén fontos mérföldkövet ért el Balatonfőkajáron Marc Márquez, aki a 100. futamgyőzemét szerezte meg pályafutása során. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője szerint sokatmondó, hogy a hétvégén a Slovakia Ringen rendezett kamionversenyen több néző volt, mint a balatonfőkajári gyorsaságimotoros-vb-futamokon, de azt gondolja, ez nem a magyar szervezők hibája. Úgy véli, minél hamarabb megoldást kell találni arra, ki legyen hosszú távon a promóter és a helyszín tekintetében is el lehet gondolkodni valamilyen alternatíván, hogy még többen legyenek a versenyeken.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Az orosz–ukrán háború nemcsak a frontvonalakon, hanem Ukrajna energiarendszerében is pusztító károkat okozott. Az ottani tapasztalatok ugyanakkor túlmutatnak a háború keretein: az ukrán energiaszektor kihívásai fontos tanulságokkal szolgálnak minden ország számára, amely fel kíván készülni a háborúkhoz hasonló következményekkel járó egyéb válsághelyzetekre, például kibertámadásokra vagy szélsőséges időjárási eseményekre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×