Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Nyitókép: Pixabay

Hová tűntek a koraszülött babák a karantén ideje alatt?

Nemzetközi kutatás indult a koraszülések számának drasztikus visszaesése okán. A vizsgálat legfőbb célja olyan okokat feltárni, amely segíthet a koraszülések visszaszorításában a teljes populációban. A nemzetközi összefogásban Magyarországot a Melletted a helyem Egyesület és Szabó Mikós PhD Med Habil egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője képviseli.

Koraszülésnek a 40. helyett a 37. terhességi hét előtt bekövetkező szülések számítanak. A koronavírus miatti karantén idején, különböző országok kórházaiban jelentős visszaesés volt tapasztalható a koraszülések számában. Világszerte számos orvos csoport észlelte a pozitív változásokat és egymástól teljesen független vizsgálatokba kezdtek, hogy kiderítsék, minek köszönhető a javulás.

Számos nemzetközi cikk és publikáció jelent meg az elmúlt hetekben a témában, Magyarországon a National Geographic írt a globálisan észlelhető pozitív változásról.

Az első tudományos publikáció az Ír Neonatológiai Társaság és szülőszervezet részéről jelent meg, amely ugyan egyelőre nem ellenőrzött publikáció, de pár nappal később a dán kutatócsoport is hasonló eredményekről számolt be. A Covid-19 vírus okozta karantén idején, ezen két magas jövedelmű ország orvosai teljesen váratlan helyzetben találták magukat. Dánia és Írország jelentései szerint

a 37. várandóssági hét alatti koraszülések száma 90 százalékkal esett vissza és ezen belül az 1500 gramm alatti babák születési aránya 73 százalékkal csökkent.

Ez mindenképpen örvendetes hír, ugyanakkor a rejtélyes javulás oka egyelőre ismeretlen – olvasható a Melletted a helyem Egyesülte sajtóközleményében. Elképzelhető, hogy a járvánnyal kapcsolatos intézkedések hatására kialakult jobb levegőminőség és/vagy csökkent anyai fertőzések, vagy általában a kevesebb stressz áll a háttérben.

Mostanra globálisan, minden kontinensen a neonatológusok felteszik a kérdést: hová tűntek a koraszülött babák a karantén ideje alatt? Ezen kérdések megválaszolására az ír és a dán neonatológusokkal kiegészülve, a kanadai Manitobai Egyetem, valamint az ausztrál Murdoch Children’s Research Institute munkatársai egy globális kutatási projektet készítenek elő.

A projekt kezdeti egyeztető fázisában van, az ebben a pillanatban 40 résztvevőt tömörítő szakmai platformban Magyarországot a Melletted a helyem Egyesület és Szabó Mikós PhD Med Habil egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője képviseli.

„Magyarországon jelenleg pilot vizsgálat zajlik, így még nem hivatalosak az eredmények, de azt már látjuk, hogy

nálunk nincs jelentős visszaesés a koraszülöttek számában.

Felmerül a kérdés, hogy vajon miben különböznek a járványügyi korlátozások és melyek lehetnek azok, amelyek ilyen jelentős hatást gyakorolnak a koraszülések számának csökkentésére. Ha sikerül azonosítani, hogy a járvány kapcsán hozott intézkedések közül melyiknek köszönhető a koraszülési ráta szignifikáns csökkenése számos országban, ez a jövőben eszközt és lehetőséget ad arra, hogy a populáció szintjén eredményesebben harcoljunk a koraszülések ellen” – nyilatkozta Szabó Miklós.

A Melletted a helyem Egyesület elnöke, Nádor Csaba neonatológus kiemelte, hogy a nemzetközi kutatások mellett, továbbra is aktívan támogatja az EFCNI kezdeményezte „Zéró szeparáció” kampányt, amely továbbra is a legfontosabb törekvés a koraszülöttek egészégmegőrzése céljából.

„A Covid-19-világjárvány alatt még erőteljesebben hirdetjük, hogy az újszülötteknek és koraszülötteknek születésüktől az édesanyjuk mellett kell lenniük – hangsúlyozta. – Minden ellátó hely alakítson ki egy olyan osztályos protokollt, ami ezt maximálisan támogatja! A szükséges járványügyi óvintézkedéseket természetesen be kell tartani, ebből kiemelendő a helyes maszkhasználat.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Több országban is halálos áldozatokat követelnek az iráni tömeges válaszcsapások

Az Egyesült Arab Emírségekben, Izraelben és Kuvaitban is halálos áldozatokat követelt, amikor válaszul az amerikai–izraeli bombázásokra Irán csapásokat indított. Három amerikai katona is meghalt. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj-kereskedelmének egyharmada halad át. Irán és az Egyesült Államok kölcsönösen pusztító csapásokkal fenyegeti egymást, miután az amerikai–izraeli légitámadások során megölték Irán teljes katonai vezetését, és meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási-politikai vezetője is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Amerikai katonák haltak meg, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×