Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pixabay

Hová tűntek a koraszülött babák a karantén ideje alatt?

Nemzetközi kutatás indult a koraszülések számának drasztikus visszaesése okán. A vizsgálat legfőbb célja olyan okokat feltárni, amely segíthet a koraszülések visszaszorításában a teljes populációban. A nemzetközi összefogásban Magyarországot a Melletted a helyem Egyesület és Szabó Mikós PhD Med Habil egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője képviseli.

Koraszülésnek a 40. helyett a 37. terhességi hét előtt bekövetkező szülések számítanak. A koronavírus miatti karantén idején, különböző országok kórházaiban jelentős visszaesés volt tapasztalható a koraszülések számában. Világszerte számos orvos csoport észlelte a pozitív változásokat és egymástól teljesen független vizsgálatokba kezdtek, hogy kiderítsék, minek köszönhető a javulás.

Számos nemzetközi cikk és publikáció jelent meg az elmúlt hetekben a témában, Magyarországon a National Geographic írt a globálisan észlelhető pozitív változásról.

Az első tudományos publikáció az Ír Neonatológiai Társaság és szülőszervezet részéről jelent meg, amely ugyan egyelőre nem ellenőrzött publikáció, de pár nappal később a dán kutatócsoport is hasonló eredményekről számolt be. A Covid-19 vírus okozta karantén idején, ezen két magas jövedelmű ország orvosai teljesen váratlan helyzetben találták magukat. Dánia és Írország jelentései szerint

a 37. várandóssági hét alatti koraszülések száma 90 százalékkal esett vissza és ezen belül az 1500 gramm alatti babák születési aránya 73 százalékkal csökkent.

Ez mindenképpen örvendetes hír, ugyanakkor a rejtélyes javulás oka egyelőre ismeretlen – olvasható a Melletted a helyem Egyesülte sajtóközleményében. Elképzelhető, hogy a járvánnyal kapcsolatos intézkedések hatására kialakult jobb levegőminőség és/vagy csökkent anyai fertőzések, vagy általában a kevesebb stressz áll a háttérben.

Mostanra globálisan, minden kontinensen a neonatológusok felteszik a kérdést: hová tűntek a koraszülött babák a karantén ideje alatt? Ezen kérdések megválaszolására az ír és a dán neonatológusokkal kiegészülve, a kanadai Manitobai Egyetem, valamint az ausztrál Murdoch Children’s Research Institute munkatársai egy globális kutatási projektet készítenek elő.

A projekt kezdeti egyeztető fázisában van, az ebben a pillanatban 40 résztvevőt tömörítő szakmai platformban Magyarországot a Melletted a helyem Egyesület és Szabó Mikós PhD Med Habil egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetője képviseli.

„Magyarországon jelenleg pilot vizsgálat zajlik, így még nem hivatalosak az eredmények, de azt már látjuk, hogy

nálunk nincs jelentős visszaesés a koraszülöttek számában.

Felmerül a kérdés, hogy vajon miben különböznek a járványügyi korlátozások és melyek lehetnek azok, amelyek ilyen jelentős hatást gyakorolnak a koraszülések számának csökkentésére. Ha sikerül azonosítani, hogy a járvány kapcsán hozott intézkedések közül melyiknek köszönhető a koraszülési ráta szignifikáns csökkenése számos országban, ez a jövőben eszközt és lehetőséget ad arra, hogy a populáció szintjén eredményesebben harcoljunk a koraszülések ellen” – nyilatkozta Szabó Miklós.

A Melletted a helyem Egyesület elnöke, Nádor Csaba neonatológus kiemelte, hogy a nemzetközi kutatások mellett, továbbra is aktívan támogatja az EFCNI kezdeményezte „Zéró szeparáció” kampányt, amely továbbra is a legfontosabb törekvés a koraszülöttek egészégmegőrzése céljából.

„A Covid-19-világjárvány alatt még erőteljesebben hirdetjük, hogy az újszülötteknek és koraszülötteknek születésüktől az édesanyjuk mellett kell lenniük – hangsúlyozta. – Minden ellátó hely alakítson ki egy olyan osztályos protokollt, ami ezt maximálisan támogatja! A szükséges járványügyi óvintézkedéseket természetesen be kell tartani, ebből kiemelendő a helyes maszkhasználat.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×