INFORÁDIÓ 
2019. március 22. péntek
Beáta, Izolda

maja

mexikó

barlang

régész

Chichén Itzá, 2019. március 5. 2019. február 19-i kép kerámiatárgyakról egy nemrégiben felfedezett barlangban, a mexikói Yucatán-félszigeten fekvő Chichén Itzá maja-tolték romvárosban. A barlangban mintegy kétszáz cserépedényre bukkantak a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) kutatói, akik szerint a tárgyak készítése Kr. u. 1000 körülre, a várost elfoglaló tolték hódítás idejére tehető. A Kr. u. 500 körül épült maja város romegyüttesét az UNESCO a kulturális világörökség részeként jegyzi. MTI/AP/Karla Ortega

Kincsekkel teli barlangot tártak fel egy maja romvárosban

Infostart / MTI

Csonttöredékkel és engesztelő áldozatokkal teli, csaknem 200 edényre bukkantak mexikói régészek egy barlangban, amelyet a Yucatán-félszigeten fekvő maja romvárosban, Chichén Itzában fedeztek fel.

A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet munkatársa szerint a szinte tökéletes állapotban lévő edények nagyjából i.sz. 1000-ből származhatnak. A bennük lévő csonttöredékeket és engesztelő áldozatokat jelenleg vizsgálják a kutatók.

A régész Guillermo de Anda szerint a barlang feltárását 2018-ban kezdték meg, miután a helyi maja lakosok meséltek róla a szakértőknek. Kiderült, hogy a barlangot már nagyjából fél évszázaddal korábban felfedezték a helyiek, ám a természeti képződményt csak részben tárták fel. Később meséltek róla egy régésznek, aki - feltehetőleg a barlang megóvása érdekében - lezáratta azt, és csupán egy rövid jelentést készített róla, amely elkavarodott a mexikói nemzeti levéltárban.

A kutatók az azték esőistent, Tlalocot ábrázoló 155 kerámiaüstöt és tömjéntartót, valamint agyagdobozokat és egyéb edényeket találtak a barlangban. A szakemberek szerint a majáknak volt saját esőistenük (Chaac), Tlaloc alakját valószínűleg átvették az aztékoktól.

Chichén Itzá, 2019. március 5.
2019. február 19-i kép egy kerámiatárgy oldalára rakódott cseppkőoszlopról egy nemrégiben felfedezett barlangban, a mexikói Yucatán-félszigeten fekvő Chichén Itzá maja-tolték romvárosban. A barlangban mintegy kétszáz cserépedényre bukkantak a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) kutatói, akik szerint a tárgyak készítése Kr. u. 1000 körülre, a várost elfoglaló tolték hódítás idejére tehető. A Kr. u. 500 körül épült maja város romegyüttesét az UNESCO a kulturális világörökség részeként jegyzi.
MTI/AP/INAH/Karla Ortega
Egy kerámiatárgy oldalára rakódott cseppkőoszlopról egy nemrégiben felfedezett barlangban, a mexikói Yucatán-félszigeten fekvő Chichén Itzá maja-tolték romvárosban. A barlangban mintegy kétszáz cserépedényre bukkantak a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) kutatói, MTI/AP/INAH/Karla Ortega

Guillermo De Anda szerint az ősi majáknak kúszva kellett közlekedniük a rendkívül szűk barlangban, hogy az áldozati ajándékokat elhelyezzék néhány nagyobb, belső kamrában. Az adományokkal a jelek szerint esőt kértek az istenségtől.

A régészek úgy tervezik, hogy a barlangban talált összes leletet a helyén hagyják.

A Balamkunak nevezett barlang nagyjából 2,75 kilométerre fekszik a tollas kígyóisten, Kukulkán piramistemplomától.

De Anda és csapata azért kutatja Chichén Itzát, hogy feltárja annak földalatti vízhálózatát. A romváros területén több kútszerű karsztképződmény (cenote) látható, ám a szakemberek szerint a terület még több, eddig felfedezetlen vízlelőhelyet rejt a piramisok és templomok alatt.

A kutatók már több száz méterre behatoltak a helyenként mindössze 40 centiméter magas barlangba, remélve, hogy rátalálnak egy átjáróra, amely egy, a Kukulkán piramisa alatt sejtett cenotéhoz vezet.

Nyitókép: MTI/AP/Karla Ortega
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    Portfolio    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018