„A Hold túloldala tulajdonképpen egyetlen dologban különbözik a felénk néző oldalától, abban, hogy a tengereknek nevezett, valójában száraz bazaltsíkságok, amik a Hold foltjait alkotják a felénk néző oldalon, azok a másik oldalon nincsenek meg” – mondta Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa. Ennek oka, hogy az égitest túlfelén vastagabb a kéreg, így nem ütötték át a becsapódó kisbolygók a felszínt, és nem alakultak ki vulkánok, melyek létrehozták ezeket a bazaltsíkságokat.

Más különbség nincs.

„Ugyanannyit van világos, ugyanannyit van sötét, ugyanazok a hőmérsékleti viszonyok”

– fogalmazott a szakértő. Leszállás és kőzetelemzés eddig azonban kizárólag a Hold felénk eső felén történt.

A kínaiak által Föld-körüli pályára állított, Csüecsiao nevű műhold átjátszó állomásként működik majd, hiszen a holdjáró az elhelyezése miatt rádióhullámokkal nem tud kommunikálni a Földdel. Az eszközt a Holdtól 65 ezer kilométerre állították pályája, egy stabil gravitációs pontban nagyjából egy helyen tud maradni. A Csang'o-4 elnevezésű holdjáró – melyet év vége felé juttatnak el az égitestre – 3 hónapig végez majd kőzettani és csillagászati vizsgálatokat. „Nyilván lesz néhány látványos fényképfelvétel is” – tette hozzá Sárneczky Krisztián.

Az expedíciót indító kínai szakembereket tudományos kíváncsiság vezérli, hiszen a Holdon nincsenek a Földön hasznosítható ásványkincsek. Az égitest porában található hélium-izotóp a fúziós erőművek kialakítása után lehet érdekes. „De ez jelen pillanatban még nagyon-nagyon messzinek látszik” – hangsúlyozta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

A Hold meghódítása a szakértő szerint inkább csak erőfitogtatás, illetve ugródeszka lehet a Mars felé, illetve további kisbolygók felé vezető úton. „Ahol viszont már találunk fémeket, és ott esetleg a bányászat szóbajöhet” – tette hozzá Sárneczky Krisztián.