eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Ilyen még nem történt a Tejútrendszerrel

Első alkalommal számolta ki a Tejútrendszerben lévő teljes fényenergia eloszlását egy nemzetközi kutatócsoport, ezzel betekintést nyertek a galaxis felépítésébe és új információkat szereztek arról, hogyan alakulnak ki csillagok olyan spirális galaxisban, mint amelynek a Föld is része.

A Közép-Lancashire-i Egyetem (UCLan), a heidelbergi Max Planck nukleáris fizikai kutatóintézet és a Román Akadémia asztronómiai intézetének szakértőiből álló kutatócsoport eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatta be.

A kutatás megmutatta azt is, hogy a stelláris fotonok, vagyis a csillagok fénye irányítja a Tejútrendszerben az Univerzum legnagyobb energiájú fotonjainak, a gamma-sugaraknak a termelődését. Ezt egy olyan új, számítógépes kalkulációval is párosuló módszer tette lehetővé, amely képes követni a Tejútrendszer fotonjainak sorsát, köztük a csillagközi por által, hősugárzás formájában kibocsátott fotonokét is - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Cristina Popescu, a UCLan munkatársa elmondta: "nemcsak a Tejútrendszer fényenergiájának eloszlását sikerült meghatározni, hanem a Tejútrendszerben lévő csillagköd és csillagközi por összetételére vonatkozó becsléseket is tettünk".

Miközben a stelláris fotonokat vizsgálták és becsléseket tettek, milyen lenne a Tejútrendszer ibolyántúli, optikai és hősugárzásban, sikerült kiszámítani a csillagfény eloszlását a galaxisban.

A folyamatok megértése hatalmas előrelépés afelé, hogy teljes képet szerezzünk galaxisunkról és történelméről - fejtették ki a tudósok.

A szakértőknek azt is sikerült kimutatniuk, hogy a galaxison belül a csillagfény hogyan befolyásolja a gamma-sugarak fotonjainak termelődését a kozmikus sugarakkal való kölcsönhatás révén. A kozmikus sugarak olyan nagy energiájú elektronok és protonok, amelyek irányítják a csillag- és bolygóképződést és galaktikus fejlődést kontrolláló folyamatokat.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×