A Közép-Lancashire-i Egyetem (UCLan), a heidelbergi Max Planck nukleáris fizikai kutatóintézet és a Román Akadémia asztronómiai intézetének szakértőiből álló kutatócsoport eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatta be.
A kutatás megmutatta azt is, hogy a stelláris fotonok, vagyis a csillagok fénye irányítja a Tejútrendszerben az Univerzum legnagyobb energiájú fotonjainak, a gamma-sugaraknak a termelődését. Ezt egy olyan új, számítógépes kalkulációval is párosuló módszer tette lehetővé, amely képes követni a Tejútrendszer fotonjainak sorsát, köztük a csillagközi por által, hősugárzás formájában kibocsátott fotonokét is - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Cristina Popescu, a UCLan munkatársa elmondta: "nemcsak a Tejútrendszer fényenergiájának eloszlását sikerült meghatározni, hanem a Tejútrendszerben lévő csillagköd és csillagközi por összetételére vonatkozó becsléseket is tettünk".
Miközben a stelláris fotonokat vizsgálták és becsléseket tettek, milyen lenne a Tejútrendszer ibolyántúli, optikai és hősugárzásban, sikerült kiszámítani a csillagfény eloszlását a galaxisban.
A folyamatok megértése hatalmas előrelépés afelé, hogy teljes képet szerezzünk galaxisunkról és történelméről - fejtették ki a tudósok.
A szakértőknek azt is sikerült kimutatniuk, hogy a galaxison belül a csillagfény hogyan befolyásolja a gamma-sugarak fotonjainak termelődését a kozmikus sugarakkal való kölcsönhatás révén. A kozmikus sugarak olyan nagy energiájú elektronok és protonok, amelyek irányítják a csillag- és bolygóképződést és galaktikus fejlődést kontrolláló folyamatokat.