Mivel nagy sebességgel képes az állat lebontani a műanyagot, a szakértők szerint nagy az esély a felfedezés biotechnológiai hasznosítására. Különleges tevékenységét véletlenül fedezték fel.

"Munkám miatt csirkeembriókkal foglalkozom, de emellett hobbiméhész vagyok" - mondta el a tanulmányban résztvevő Federica Bertocchini, az Universidad de Cantabria munkatársa, aki az észak-spanyolországi Santanderben lévő otthonában az egyik kaptár tisztításakor találta a kis hernyót.

"A pollenmaradványokkal táplálkozó hernyók a méhészek számára olyanok, mint a pestis", ezért egy műanyag zacskóba dobta a lárvákat, egy idő után azonban észrevette, hogy a zacskón apró lyukak keletkeztek, a hernyók pedig kiszabadultak.

A megfigyelés nyomán kezdtek kutatásba a szakértők. Kiderítették, hogy 100 viaszmolylárva tizenkét óra alatt 92 milligrammot képes elfogyasztani egy átlagos műanyag zacskóból.

"Ez nagyon gyors lebontás, gyorsabb, mint bármi más, amit eddig tudományosan bemutattak"

- mondta Bertocchini.

"Feltételezésünk szerint a gyors lebontásért egy molekula vagy enzim a felelős, amit megpróbálunk izolálni. Ezután ezt az enzimet nagyobb mennyiségben állíthatnánk elő és a műanyag szemét lebontására használhatnánk" - reméli a kutató.

Más organizmusokról, például gombákról és baktériumokról is ismert, hogy képesek lebontani a műanyagot. Az elmúlt évben fedezték fel a japán Kiotói Műszaki Egyetem szakértői az Ideonella sakaiensis nevű baktériumot, amely

képes megemészteni a PET-palackokat.

Ahogy azonban más, korábban felfedezett "műanyagevő", az Ideonella is távol áll még attól, hogy megoldást jelentsen a műanyagszemét globális problémájára. Optimális körülmények között és 30 Celsius-fokos hőmérséklet mellett hat hétre van szüksége, hogy egy kis darab polietilén-tereftalátot (PET) elfogyasszon.

A polietilén lebontásában a nagy viaszmoly ennél jóval gyorsabb. Ezt a kőolajból előállított szintetikus polimert elsősorban zacskók készítésére használják, melyből évente világszerte 60 millió tonnányi készül - emelte ki Bertocchini.

• A műanyag biológiai úton szinte egyáltalán nem bomlik le.
• A plasztikszemét nagyon gyakran a természetbe kerül, a tengerekben a halak és a vízi madarak el is fogyasztják, ezzel a táplálékláncot is szennyezi.