eur:
410.93
usd:
394.3
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Mi lesz, ha szabadon engedjük az aranyhalakat?

Mi lesz, ha szabadon engedjük az aranyhalakat?

Az ausztrál Murdoch Egyetem halászati kutatóközpontja évek óta küzd a szabadon bocsátott és akár két kilósra is megnövő, a környezetüket pusztító aranyhalak ellen. Pasaréti Gyula az Akvaristák Magyarországi Egyesületének elnöke az InfoRádiónak elmondta, hogy idehaza sem ismeretlen problémáról van szó. Magyarországon például a kaliforniai folyami rák szaporodott el hasonló módon.

„Az aranyhal valójában nem akváriumi hal, nem akváriumba való. A különböző fajtáit arra tenyésztették ki, hogy különböző víztározókban tarthassák, és felülről csodálhassák őket. A legtöbb ilyen hal azért teleszkópszerű, és fátyolfarkú, mert leginkább felülről szépek. Vagyis leginkább kinti vizekben lenne célszerű tartani őket” - tudatta Pasaréti Gyula.

„De sokan szeretnék, ha a szobájukban is lenne hal. Az akváriumi tartás hátránya, hogy ezek a halak nagyon szennyeznek, ezért az akváriumot nem elég úgy szűrni, tisztítani, mint egy átlagos akváriumot – amelyben kis díszhalak vannak – és nem lehet melléjük növényeket tenni. Ezért az akváriumi tartásuk finoman szólva nehézkes” - fogalmazott az Akvaristák Magyarországi Egyesületének elnöke.

Elmondta, hogy a vízben élő invazív fajok egy része hajókon került az országba, de sok esetben akvarisztikai célból behozott halak kerülnek ki a természetbe, gyakran azért, mert a méretük miatt már nem tarthatók tovább akváriumban.

Hozzátette: mivel az aranyhalak 8-10 évig élhetnek, néhány év után azért a legtöbb aranyhaltartó eljut oda, hogy ez így nem lesz jó.

Ezért például sok ausztrál szabadon bocsátja az aranyhalait. A Murdoch Egyetem Halászati Kutatóközpontja már évek óta küzd Ausztráliában az ellen, hogy az aranyhalakat szabadon engedjék az emberek, mivel azok felzavarják az élővizeket is, felborítják a környezetük biodiverzitását.

„Hazánkban hasonló problémát okoznak például egyes észak-amerikai fajok. Ezek hazájukban a magyarországihoz nagyon hasonló körülmények között élnek, ezért nálunk télen áttelelnek, sőt, nagyon sok olyan van, amely szaporodik is. Ilyenek egyes folyami rákok – például a kaliforniai folyami rák vagy a márványrák – amelynek most már nagyon nagy populációját találták Magyarországon” - mondta Pasaréti Gyula.

„Hévízen én magam is sok tízezer-százezer darabot találtam, mivel nem nagyon vannak ellenségeik. Hatalmas pusztításokat végeznek, ezért volt fontos, hogy tiltólistára kerüljenek” - mesélte a szakember.

Közölte, hogy Magyarországon januárban vezették be azokat a tiltótörvényeket, amelyek bizonyos invazív fajok tartását, kereskedelmét, szaporítását tiltják.

„Nagyon sok olyan halfaj is van Magyarországon, amelyek invazívak, és igen nagy problémát okoznak, ilyen például a törpeharcsa” - tette hozzá az Akvaristák Magyarországi Egyesületének elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×