Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Mi lesz, ha szabadon engedjük az aranyhalakat?

Mi lesz, ha szabadon engedjük az aranyhalakat?

Az ausztrál Murdoch Egyetem halászati kutatóközpontja évek óta küzd a szabadon bocsátott és akár két kilósra is megnövő, a környezetüket pusztító aranyhalak ellen. Pasaréti Gyula az Akvaristák Magyarországi Egyesületének elnöke az InfoRádiónak elmondta, hogy idehaza sem ismeretlen problémáról van szó. Magyarországon például a kaliforniai folyami rák szaporodott el hasonló módon.

„Az aranyhal valójában nem akváriumi hal, nem akváriumba való. A különböző fajtáit arra tenyésztették ki, hogy különböző víztározókban tarthassák, és felülről csodálhassák őket. A legtöbb ilyen hal azért teleszkópszerű, és fátyolfarkú, mert leginkább felülről szépek. Vagyis leginkább kinti vizekben lenne célszerű tartani őket” - tudatta Pasaréti Gyula.

„De sokan szeretnék, ha a szobájukban is lenne hal. Az akváriumi tartás hátránya, hogy ezek a halak nagyon szennyeznek, ezért az akváriumot nem elég úgy szűrni, tisztítani, mint egy átlagos akváriumot – amelyben kis díszhalak vannak – és nem lehet melléjük növényeket tenni. Ezért az akváriumi tartásuk finoman szólva nehézkes” - fogalmazott az Akvaristák Magyarországi Egyesületének elnöke.

Elmondta, hogy a vízben élő invazív fajok egy része hajókon került az országba, de sok esetben akvarisztikai célból behozott halak kerülnek ki a természetbe, gyakran azért, mert a méretük miatt már nem tarthatók tovább akváriumban.

Hozzátette: mivel az aranyhalak 8-10 évig élhetnek, néhány év után azért a legtöbb aranyhaltartó eljut oda, hogy ez így nem lesz jó.

Ezért például sok ausztrál szabadon bocsátja az aranyhalait. A Murdoch Egyetem Halászati Kutatóközpontja már évek óta küzd Ausztráliában az ellen, hogy az aranyhalakat szabadon engedjék az emberek, mivel azok felzavarják az élővizeket is, felborítják a környezetük biodiverzitását.

„Hazánkban hasonló problémát okoznak például egyes észak-amerikai fajok. Ezek hazájukban a magyarországihoz nagyon hasonló körülmények között élnek, ezért nálunk télen áttelelnek, sőt, nagyon sok olyan van, amely szaporodik is. Ilyenek egyes folyami rákok – például a kaliforniai folyami rák vagy a márványrák – amelynek most már nagyon nagy populációját találták Magyarországon” - mondta Pasaréti Gyula.

„Hévízen én magam is sok tízezer-százezer darabot találtam, mivel nem nagyon vannak ellenségeik. Hatalmas pusztításokat végeznek, ezért volt fontos, hogy tiltólistára kerüljenek” - mesélte a szakember.

Közölte, hogy Magyarországon januárban vezették be azokat a tiltótörvényeket, amelyek bizonyos invazív fajok tartását, kereskedelmét, szaporítását tiltják.

„Nagyon sok olyan halfaj is van Magyarországon, amelyek invazívak, és igen nagy problémát okoznak, ilyen például a törpeharcsa” - tette hozzá az Akvaristák Magyarországi Egyesületének elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×