Infostart.hu
eur:
379.76
usd:
320.1
bux:
0
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Mi lesz, ha szabadon engedjük az aranyhalakat?

Mi lesz, ha szabadon engedjük az aranyhalakat?

Az ausztrál Murdoch Egyetem halászati kutatóközpontja évek óta küzd a szabadon bocsátott és akár két kilósra is megnövő, a környezetüket pusztító aranyhalak ellen. Pasaréti Gyula az Akvaristák Magyarországi Egyesületének elnöke az InfoRádiónak elmondta, hogy idehaza sem ismeretlen problémáról van szó. Magyarországon például a kaliforniai folyami rák szaporodott el hasonló módon.

„Az aranyhal valójában nem akváriumi hal, nem akváriumba való. A különböző fajtáit arra tenyésztették ki, hogy különböző víztározókban tarthassák, és felülről csodálhassák őket. A legtöbb ilyen hal azért teleszkópszerű, és fátyolfarkú, mert leginkább felülről szépek. Vagyis leginkább kinti vizekben lenne célszerű tartani őket” - tudatta Pasaréti Gyula.

„De sokan szeretnék, ha a szobájukban is lenne hal. Az akváriumi tartás hátránya, hogy ezek a halak nagyon szennyeznek, ezért az akváriumot nem elég úgy szűrni, tisztítani, mint egy átlagos akváriumot – amelyben kis díszhalak vannak – és nem lehet melléjük növényeket tenni. Ezért az akváriumi tartásuk finoman szólva nehézkes” - fogalmazott az Akvaristák Magyarországi Egyesületének elnöke.

Elmondta, hogy a vízben élő invazív fajok egy része hajókon került az országba, de sok esetben akvarisztikai célból behozott halak kerülnek ki a természetbe, gyakran azért, mert a méretük miatt már nem tarthatók tovább akváriumban.

Hozzátette: mivel az aranyhalak 8-10 évig élhetnek, néhány év után azért a legtöbb aranyhaltartó eljut oda, hogy ez így nem lesz jó.

Ezért például sok ausztrál szabadon bocsátja az aranyhalait. A Murdoch Egyetem Halászati Kutatóközpontja már évek óta küzd Ausztráliában az ellen, hogy az aranyhalakat szabadon engedjék az emberek, mivel azok felzavarják az élővizeket is, felborítják a környezetük biodiverzitását.

„Hazánkban hasonló problémát okoznak például egyes észak-amerikai fajok. Ezek hazájukban a magyarországihoz nagyon hasonló körülmények között élnek, ezért nálunk télen áttelelnek, sőt, nagyon sok olyan van, amely szaporodik is. Ilyenek egyes folyami rákok – például a kaliforniai folyami rák vagy a márványrák – amelynek most már nagyon nagy populációját találták Magyarországon” - mondta Pasaréti Gyula.

„Hévízen én magam is sok tízezer-százezer darabot találtam, mivel nem nagyon vannak ellenségeik. Hatalmas pusztításokat végeznek, ezért volt fontos, hogy tiltólistára kerüljenek” - mesélte a szakember.

Közölte, hogy Magyarországon januárban vezették be azokat a tiltótörvényeket, amelyek bizonyos invazív fajok tartását, kereskedelmét, szaporítását tiltják.

„Nagyon sok olyan halfaj is van Magyarországon, amelyek invazívak, és igen nagy problémát okoznak, ilyen például a törpeharcsa” - tette hozzá az Akvaristák Magyarországi Egyesületének elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

180 fokos fordulatot vettek az amerikai-magyar kapcsolatok Donald Trump újbóli beiktatása után – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke. Törcsi Péter szerint ez a mostani a jó viszony is a tétje az áprilisi országgyűlési választásoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×