Infostart.hu
eur:
367.76
usd:
328
bux:
141413.35
2026. október 5. hétfő Aurél

Megtalálták a génhibát, amiért nem éreznek egyesek fájdalmat

Jénai kutatók felfedezték azt a génhibát, amely miatt egyes betegek nem éreznek fájdalmat.

A ritka kórban szenvedők nem veszik észre, ha sérülés éri őket, mivel nem képesek érzékelni a fájdalmat. A kutatók felfedezték, hogy egyes betegeknél a zavart az SCN11A nevű gén mutációja okozza.

"A génmódosulás az idegsejtek védőburkán belül egy nátriumcsatorna túlműködéséhez vezet. Ez túlterheli a sejteket, nem tudnak regenerálódni, így megbénulnak" - közölte a Nature Genetics című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője, Enrico Leipold, a Jénai Egyetem kutatója.

A szóban forgó sejtek a gerincvelőben, azon a kapcsolási ponton helyezkednek el, amely a fájdalomjeleket az agyba továbbítja.

A kutatás kiindulópontja egy akkor négyéves kislány volt, aki semmiféle fájdalmat nem érzékelt. Nála találták meg a tudósok a hibás működésű gént, ezt követően egereken hajtottak végre hasonló módosítást, majd laboratóriumban megvizsgálták őket.

"A kísérletek során pontosan ki tudtuk mutatni, hogyan változtatja meg a mutáció az idegsejtek működését. A felfedezés azért volt meghökkentő, mert a nátriumcsatorna túlműködésétől épp az ellenkező hatást vártuk volna. Az olyan betegségeknél, amelyek hasonló zavar miatt lépnek fel, a páciensek kivétel nélkül erősebb fájdalomérzetre panaszkodnak" - magyarázta Leipold.

Ennél a génmutációnál azonban nem ez történik. További betegek után kutatva jutottak el a kutatók egy svéd kisfiúhoz, akinél ugyanezt a génmódosulást találták meg. Az eltérés Leipold szerint magától keletkezhetett, mivel a szüleinél nem bukkantak a nyomára.

A kutatók most azt remélik, az új ismeretek birtokában olyan gyógyszert lehet kifejleszteni, mely "kikapcsolja" az említett nátriumcsatornát.

"A most megszerzett tudást részben más betegségek gyógyítására is felhasználhatjuk. Fájdalomcsillapítás céljából is érdekes lehet, ám csak igen súlyos eseteknél jöhet szóba" - tette hozzá a kutató.

Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
Odaveszhet az állampapírok teljes adómentessége?

Odaveszhet az állampapírok teljes adómentessége?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői műsora. Az adás első részében arról volt szó, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a magyar lakossági állampapírok más országok kötvényeivel szembeni adóelőnye miatt. A tét az állampapírpiac egyik legfontosabb vonzereje: hogy a befektetők a legtöbb magyar állampapír esetében teljes adómentességet élveznek. Egy 10 millió forintos befektetéssel számolva akár évi 154 ezer forint is múlhat azon, hogy a kamatjövedelem adómentes marad-e. Vendégünk volt Süle-Szigeti Bulcsú a Portfolio pénzügy rovatának elemzője. A műsor második felében arról beszélgettünk Hornyák Józseffel, a Portfolio munkaerőpiaccal foglalkozó elemzőjével, hogy három évnyi gazdasági stagnálás után emelkedni kezdett a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami arra utalhat, hogy a vállalatok már erősebb konjunktúrára készülnek. Közben viszont a pályakezdők helyzete romlik: a 25–30 évesek foglalkoztatási rátája 80 százalék közelébe süllyedt, munkanélküliségi rátájuk pedig az elmúlt hónapokban a 6 százalékot is elérte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×