Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Gyorsan fejlődnek a HIV-mutációk: elveszítjük-e a csatát?

Igen gyorsan fejlődnek ki a HIV-vírus mutációi, így nehéz ellene bármilyen védőoltást is kikísérletezni. Egy jó vakcinát állandóan változtatni kellene az új variánsok miatt, akárcsak ma az influenza elleni oltásokat. A csatát ugyanakkor még nem veszítettük el.

Az AIDS-et okozó HIV-vírus igen gyorsan fejlődik, és így könnyen ki tudja cselezni az immunrendszert - írja egy nemzetközi tanulmány. A Nature magazinban megjelent írás szerint nehéz volna olyan ellenanyagot kikísérletezni, ami fölveszi a versenyt a gyorsan változó kórokozóval.

A kutatók szerint a HIV képes volt gyorsan alkalmazkodni azokhoz az emberi génekhez, amelyek az immunrendszer azon molekuláit ellenőrzik, amelyek célba vehetnék és megsemmisíthetnék őket.

A HIV-nek eddig 25 millióan estek áldozatául, és jelenleg is 33 millió fertőzött van. Általában kezelés nélkül tíz évbe telik, mire kifejlődik az AIDS-betegség, de egyeseknél ehhez csak egy év kell, míg mások húsz évig is kibírják.

Az AIDS kifejlődése azoktól a génektől függ, amelyek a kulcsfontosságú immunmolekulák, a leucocyte antigenek (HLA-k) termelését ellenőrzik. A kutatók megvizsgálták a HIV génállományát és a HLA-t az Egyesült Királyságból, Ausztráliából, Dél-Afrikából, Kanadából és Japánból származó 2800 emberben.

Ennek során olyan vírusmutációkra bukkantak, amelyek képessé tették a HIV-et arra, hogy hatásosan semlegesítsenek egyes HLA -géneket. A B*51 nevű HLA-gén például különösen sikeresen tartja kordában a HIV-et - hacsak nem fejleszt az ki egy mutációt, amely képes kikerülni a B*51-et. Japánban, ahol a B*51 gyakori, a HIV-pozitívok kétharmada hordozza ezt a mutációt. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban, ahol ez a gén ritkábban fordul elő, csak a HIV-esek 15-25 százaléka fertőzött ezzel a variánssal.

Philip Goulder professzor, az Oxfordi Egyetem professzora, a kutatás vezetője szerint mindez mutatja, hogy a vírus szélsőségen alkalmazkodó. Ez nem túl kellemes hír, mivel ezek szerint a csatát a vírus nyerte. A professzor szerint ugyanakkor ez nem annyira egyértelmű. Ugyanis ahogy a vírus változik, úgy változnak az immunrendszer válaszai is, amelyek éppenséggel hatékonyabbak is lehetnek.

Mindenesetre, azaz akárhányszor csak kifejlesztünk egy jó vakcinát, ezt állandóan változtatni kell a fejlődő vírus miatt, ahogy az influenza elleni védőoltásokkal is tesszük - szögezte le a kutató.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×