Az élelmiszer-pazarlás nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon korunk egyik legfontosabb kihívása, egyszerre társadalmi, környezeti és gazdasági probléma. Mint Nagygyörgy András, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatója az InfoRádióban rámutatott, kevesen tudják, hogy a Földön megtermelt élelmiszer egyharmada megmarad. Magyarországon a legtöbb veszteséget és felesleget a háztartásokban keletkezik.

Egyes felmérések szerint körülbelül átlagosan fejenként 60 kilogrammnyi élelmiszer eredetű hulladék keletkezik évente egy-egy átlagos háztartásban. Elsősorban

• készételekre,
• friss árukra
• zöldségre,
• gyümölcsre és
• pékárukra

kell gondolni.

A felmérések alapján leginkább a feledékenység, a nem megfelelő odafigyelés és általánosságban a heti bevásárlások és a menü nem megfelelő tervezése okozza a legtöbb veszteséget, tehát a gond nagyrészt megelőzhető lenne Nagygyörgy András szerint.

„Lehet gondolkodni innovációkban is, de az egyik legrégebbi – mondhatjuk, hogy több ezer éves – eszköz, ami leginkább beválik, az a bevásárlólista. Azt szoktuk továbbá javasolni, hogy

senki ne menjen lehetőségei szerint éhesen a boltokba, hiszen akkor túlvásárolja magát,

olyan dolgokat is megvesz, amire nem feltétlenül van szüksége. De ha az emberek a hűtőszekrényt helyesen használnák, illetve tisztában lennének azzal, hogy a saját kamrájukban, hűtőjükben milyen termékek vannak, azoknak mi a lejárati ideje, akkor jelentősen visszaszorítható lenne ez a pazarlás” – tette hozzá.

Arra is kitért, hogy most már nemcsak a kiskereskedelmi láncok vagy egy-egy pékség tud a saját feleslegeivel felelősen gazdálkodni, hanem például iskolai menzák, vendéglátóhelyek, rendezvényszervezők is az Élelmiszerbank segítségével fel tudják ajánlani azokat a készleteiket vagy meleg ételeket, amelyek egy-egy rendezvény vagy egy nap végén megmaradt, és ezek szintén nélkülözőkhöz kerülhetnek.

Mint rámutatott még, egyre több olyan eljárást látni, amikor

a kereskedők, akár akciókkal is, megpróbálják hosszabb ideig kint tartani a polcokon azokat a termékeket, amelyek már hamarosan elérik a lejárati idejüket.

De egyéb módszerek is nagyban segítenek a jótékony célú élelmiszermentésben: például most már digitális online platformok is rendelkezésünkre állnak, amelyeken keresztül nagyon gyorsan, nagyon hatékonyan, akár egy-két adagnyi felesleget is fel lehet ajánlani az Élelmiszerbank számára.

De kell-e, hogy beleszóljon az állam az étel- vagy élelmiszer-pazarlás ügyébe? Szerinte mindenképpen szükség lehet olyan ösztönzőkre, amelyek segítik azt a szemléletet elterjedni, hogy a feleslegre ne „általános veszteségként” gondoljunk, hanem bárki, aki szociális célra szeretné fordítani ezeket a készleteket, az valamilyen lehetőséggel találkozzon.

Nagygyörgy András elmondta még: az Európai Unióban és így Magyarországon is a következő években kötelező lesz ezzel kapcsolatos jogszabályi előirányzatokat bevezetni, úgyhogy bizakodva fordulnak afelé, hogy Magyarországon is hamarosan törvényi erőre lép az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos szándék.

A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.