Az Országgyűlés visszaállította a kötelező kamarai tagságot, és több korábbi jogosítványt is visszaadott a szakmai köztestületeknek.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádió kérdésére emlékeztetett arra, hogy az orvostársadalom többsége önkéntesen is vállalta a kamarai tagságot, de becslése szerint mintegy 10 ezer orvos fog visszalépni a kamarába. Egy részük szerinte úgy gondolta, hogy neki nem olyan fontos ez a tagság, egy kisebb részük pedig valószínűleg nem értett egyet ezzel, ők lehet, hogy jelen esetben nem örülnek.

Kilépni tulajdonképpen nem is kellett, hiszen az előző kormány gyakorlatilag eltörölte a tagságot, és újra be kellett lépnie annak, aki tag szeretett volna lenni. Tehát az a 33 ezer ember, aki a tagjuk lett, önként végigment ezen a procedúrán. Álmos Péter elmondta: próbálják egyszerűsíteni a belépést, szeptember végétől online úton, egy központi azonosítással végigmegy a folyamat, amely 20 percet vesz majd igénybe.

Az elnök arról is beszélt, hogy olyan erős jogosítványokat kapnak, amilyenek nagyon rövid ideig voltak a kamarának, csak a hivatalos köztestületi megalakítása, 1994 után néhány évig. „Utána a kormányok elkezdték ezeket elvenni, 2006-tól pedig jelentősen csökkentették. Most

előirányoz a törvény néhány változtatást a jövőben, amivel pedig Európa egyik legerősebb orvosi kamarája leszünk, és ez leginkább a betegeknek jó,

mert olyan szolgáltatásokat fog nyújtani a kamara, mint például az aktuális működési nyilvántartás” – mondta.

Az etikai ügyek vizsgálatát is ismét lefolytathatja a kamara. Mint Álmos Péter elmondta, ez az egy terület volt az, ami 2011-ben visszatért a kamarához, és 2023 március 1-jéig az orvosi kamara végezte az etikai vizsgálatokat.

„Teljesen természetes, hogy ezt az orvosi kamarának kell végeznie, ez szinte minden országban így van. Nagyon romlott is a minősége az elmúlt három évben ezeknek az eljárásoknak. Ez visszatér a MOK-hoz, és így remélhetőleg kiszűrhetőek lesznek azok a sarlatánok, akik jelenleg praktizálnak sajnos” – fogalmazott.

Az etikai rendszer kialakítására még van három hónap. Az biztos, hogy az ügyeket területi szinten fogják tárgyalni, a bejelentésre pedig valószínűleg valamilyen központosított formát hoznak létre, ezen a téren is egyszerűsítésre törekszenek, lesz egy felület, ahol elindíthatják az ügyeket a panaszosok, legyenek akár orvosok, akár a lakosság tagjai. Erről a kamara honlapján fognak tájékoztatni.

Vannak a törvényben olyan esetek, amikor a kamara a tagjait továbbképzésre is kötelezheti. Ezzel kapcsolatban Álmos Péter elmondta: „jelenleg is továbbképzésre kötelezett az az orvos, aki praktizálni akar, nálunk valóban szó szerint kell venni az élethosszig, a szakmahosszig tartó tanulást. A mi célunk az, és 2028-tól a kormányzat is előirányozta ezt, hogy a továbbképzési rendszer ne egyszerűen úgymond pontgyűjtögetés legyen, hanem a valós szakmai mutatókkal korreláltassuk. Ha valaki egy nehezebb betegcsoportot kezel, nyilván más jellegű kihívásai vannak” – fogalmazott, példának hozva azt, hogy azoknak az ortopéd sebészeknek, akik mondjuk csípő- vagy térdprotézist ültetnek be, másra van szükségük a fejlődéshez, mint a szakrendelőkben dolgozó, szintén nagyon értékes munkát végző ortopéd sebészeknek.

Álmos Péter a kamarai tagdíjról elmondta: ha pénzt kell fizetni, az mindig érzékeny téma. Vannak országok, ahol a fizetendő összeg az adózott jövedelemhez aránylik. Ez szerinte nálunk még technikailag nem lehetséges, de a későbbiekre ez a cél, ezt tartanák igazságosnak. Most egy egységes díjat, és adott esetben kedvezményeket kell figyelembe venni – mondta a MOK elnöke, megjegyezve, hogy az orvosi kamarai tagdíj hazai viszonylatban és a környező országok viszonylatában is alacsonynak számít.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.