Horvátország teljes hasznos gáztároló-kapacitása 440 millió köbméter. Ehhez képest Németország tárolóiban 4,365 milliárd köbméterrel kevesebb gáz van, mint 2025 szeptemberében. A német éves visszaesés önmagában csaknem tízszer akkora, mint amennyi gáz Horvátország összes tárolójába egyáltalán beférne.

A horvát mérce azért beszédes, mert megmutatja, mennyire félrevezető lehet pusztán töltöttségi százalékokról beszélni. Hollandia 1,8 milliárd köbméteres hiánya több mint négy, Ausztria 1,5 milliárdos elmaradása több mint három, Franciaország 1,2 milliárdos mínusza 2,6, Olaszország 952 millió köbméteres hiánya pedig több mint két teljes horvát tárolókapacitásnak felel meg.

Szlovákia 698 millió köbméterrel áll rosszabbul idén, mint tavaly. Vagyis ott az éves visszaesés a horvát teljes kapacitás mintegy másfélszerese. A kilenc ország közül csak Lengyelország 29 millió köbméteres hiánya marad messze e mérce alatt, Románia 378 millió köbméteres elmaradása pedig a horvát kapacitás 86 százaléka.

Az egy évvel korábbi töltöttségekhez képest az egyetlen ország, amely idén többletet mutat, az Horvátország. Ám déli szomszédunk esetében ez a többlet mindössze 6,3 millió köbméter. Azaz a többlet a német hiány alig másfél ezreléke, vagyis

a régió egyetlen pozitív sora még jelképesen sem ellensúlyozza a nagy tárolóországok visszaesését.

A kilenc vizsgált ország tárolóiban 2025 szeptemberében összesen 70,0 milliárd köbméter gáz volt, a mostani szeptemberi állapot szerint viszont 59,1 milliárd. A különbség 10,8 milliárd köbméter. Ekkora mennyiséget kellene pluszban betárolni ahhoz, hogy a vizsgált országok együtt elérjék az egy évvel korábbi készletszintet.

A nagyságrendet az uniós import mutatja meg igazán. Az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának 2026-os elemzése szerint az EU 2025-ben mintegy 288 milliárd köbméter gázt importált. Ez napi átlagban körülbelül 789 millió köbméter külső gázbeáramlásnak felel meg.

A 10,8 milliárd köbméteres tárolói elmaradás így nagyjából 13,7 napnyi, vagyis csaknem két hét teljes uniós nettó gázimportjával egyenértékű. Azaz ha az EU a tavalyi szinthez képest hiányzó gázt kizárólag a 2025-ös átlagos importütem mellett akarná pótolni, közel tizennégy nap teljes külső beszerzését kellene csak erre fordítania.

A fenti európai bizottsági jelentés 2025-re 339 milliárd köbméteres uniós gázfogyasztást közöl.

A vizsgált tárolók 10,8 milliárd köbméteres elmaradása ennek arányában csaknem 11,7 nap átlagos uniós gázfogyasztásának felel meg.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a tél folyamán biztosan elfogy a gáz az öreg kontinensen. A tényleges ellátás attól függ, milyen hideg lesz, mennyit fogyaszt az ipar és az áramtermelés, mennyi vezetékes gáz érkezik Norvégiából és más irányokból, illetve mennyi LNG-t tud Európa megszerezni a világpiacon.

Ám az egészen biztos, hogy Európa gázpiaca kifeszített, jóval kevesebb a tartalékunk, mint tavaly. Ez pedig emelkedő gázárakat vetít előre, különösen akkor, ha hideg telünk lesz, vagy a norvég import csökken, vagy az LNG ára nő. Ha ezen tényezők közül több esetében is kedvezőtlen fordulat áll be, az pedig különösen fájdalmas lehet a számunkra.

A cikk szerzője Sebestyén Balázs közgazdász, egyetemi docens