Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Az Alkotmánybíróság épülete az I. kerületi Donáti utcában 2026. április 21-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Az Ab megsemmisítette a Kúria sajtószabadságot sértő döntését

Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria egy hírportál munkatársával kapcsolatos, sajtószabadságot sértő döntését – közölték az Ab honlapján.

Az indítványozó, egy internetes hírportál munkatársa 2015 augusztusában egy tényfeltáró cikk elkészítése érdekében magát kirgiz állampolgárnak kiadva Magyarország déli államhatáránál csatlakozott az országba érkező menekültekhez.

Az újságíró azért választotta ezt a megoldást, mert abban az időszakban az újságírók nem kaptak lehetőséget a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól arra, hogy belépjenek harmadik országbeli állampolgárok elhelyezésére szolgáló intézményekbe, onnan tudósítsanak.

Az ügyben az újságíró tevékenységét a hatóságok úgy értékelték, hogy munkája során közokirat-hamisítást és hatóság félrevezetésének vétségét követte el, s ezekre a cselekményekre nem alkalmazható a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény speciális szabálya.

Az elsőfokú bíróság az indítványozót megrovásban részesítette, melyet a másodfokú bíróság, majd a Kúria is helybenhagyott.

Az indítványozó szerint a bíróságok a sajtószabadságról szóló törvényt nem az Alaptörvényben biztosított szólás- és sajtószabadsághoz való joggal összhangban értelmezték, továbbá elmulasztották elvégezni az alapjog korlátozásának alkotmányosságához előírt szükségesség és arányosság tesztet, ezért a bírósági döntések sértik az alaptörvényben foglalt véleménynyilvánítási szabadsághoz való alapjogot és a sajtószabadságot.

Az Ab leszögezte: alkotmányos követelmény, hogy az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségének mérlegelése során a bíróság értékelje, hogy az újságíró által megszerzett közérdekű információk milyen közüggyel, illetve milyen közérdekű vitában váltak fontossá a társadalom számára, továbbá, hogy ezen közérdekű információk más módon megszerezhetők voltak-e, és végül, hogy az elkövetett jogsértés, figyelemmel annak társadalmi hatására is, aránytalan vagy súlyos sérelmet okozott-e.

Az ügyben eljáró bíróságok azonban ezeket az alkotmányos szempontokat nem érvényesítették, így jogértelmezésük alaptörvény-ellenes, emiatt az Ab megsemmisítette a Kúria 2018-as döntését.

Ugyanakkor az Ab leszögezte azt is, hogy kizárólag a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik annak eldöntése – az alkotmányos szempontok figyelembevételével –, hogy az indítványozó büntetőjogi felelőssége megállapítható-e az ügyben.

Az ügy előadó bírája Czine Ágnes volt. A határozathoz Handó Tünde fűzött különvéleményt.

Címlapról ajánljuk
Kedves Szülők! Legyenek szívesek együtt készülni gyermekükkel az AI-jal való csevegésre!

Kedves Szülők! Legyenek szívesek együtt készülni gyermekükkel az AI-jal való csevegésre!

A 14–19 éves magyar fiatalok csaknem harmada lelki, magánéleti kérdésekben is a mesterséges intelligenciához fordul az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából készült kutatás szerint. Miért könnyebb egy chatbotnak megnyílni, mik ennek a kockázatai, és hogyan maradhat meg a bizalom a gyerek és a szülő között? Az InfoRádió Csibi Zsannát, az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársát, pszichológust kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Tisza-kormány: zár alá vették Seszták Miklós vagyonát, ítéletet mondott az első hitelminősítő Magyarországról

Stabilra javította Magyarország kilátását a Moody's, az Európai Bizottság megállapítása szerint pedig a helyreállítási terv 127 mérföldkövéből 126-ot teljesített a magyar kormány, így decemberben megérkezik az eddig befagyasztott mintegy 3400 milliárd forintos uniós forrás. Hétfőn Pozsonyban visegrádi csúcs vár Magyar Péterre, emellett pedig Bús Balázs szabadon engedése, illetve a minimálbér-megállapodás és a rendszerhasználati díjak átalakítása voltak az elmúlt napok fontos eseményei. Szombaton az is kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda több mint 9 milliárd forintos vagyonzárat rendelt el Seszták Miklóssal szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×