Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

A genetika segítségével feltámaszthatják az erszényes farkast

Egy nap talán sikerül feltámasztani az erszényes farkast, a tudósoknak ugyanis sikerült feltérképezni a több mint hetven éve kihalt állat génállományának egy részét.

Előbb-utóbb sikerülhet megalkotni az erszényes farkas (tasmán tigris) géntérképét - állítják egy, a Pennsylvania Egyetemen dolgozó nemzetközi tudóscsoport tagjai. A kutatóknak sikerült azonosítaniuk az 1930-as években kihalt faj egyes géncsoportjait, amelyhez egy nőstény és egy hím szőrszálait használták fel.

Ugyanennek a tudóscsoportnak sikerült tavaly megfejtenie a gyapjas mamut géntérképét. A mostani eredményükről szóló cikkük a Genome Research című szaklapban jelent meg.

Az erszényes farkas génállományának meghatározásával már korábban is kísérleteztek a kutatók, ám eddig senkinek sem sikerült annyi DNS-t kinyernie a mintákból, amennyit a pennsylvaniaiaknak. A tudóscsoport egyik tagja, Stephan Schuster szerint eredményeik nyomán talán lehetséges lesz újra életre kelteni a különleges fajt, amely egykor Ausztráliában, Tasmániában és Új-Guineában élt.

Az ausztrál szakértők örömmel fogadták az áttörésről szóló hírt. Karen Firesone genetikus, akinek 2003-ban erszényes farkasok bőréből és szőréből sikerült DNS-mintát kinyernie, fantasztikusnak nevezte az eredményt. "Csak azt sajnálom, hogy nem Ausztráliában került sor erre" - mondta.

Az erszényes farkast az 1900-as évek elejére teljesen kipusztította a vadászat. Az utolsó példány, Benjamin 1936-ban pusztult el a hobarti állatkertben, állítólag azért, mert elhanyagolták a gondozását.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×