Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes

Tudjuk, pontosan mikor pusztul el a Föld - és hogyan lehet megakadályozni

Pontosan kiszámolták a kutatók, mikor és hogyan pusztul el a Föld. A jó hír, hogy erre még legalább 7,6 milliárd évig nem kerül sor. A rossz hír pedig az, hogy az élet ennél sokkal hamarabb megszűnik bolygónkon.

A Nap lassan vörös óriássá nő, amely kijjebb löki a Földet az űrbe - ám nem elég messzire. A bolygónk "zátonyra fut" a Nap külső atmoszféráján, majd fokozatosan belesüllyed forró sírjába.

"A Nap vonzása elég erős marad ahhoz, hogy visszahúzza, és foglyul ejtse a Földet, amely végül elpárolog" - magyarázza a folyamatot Robert Smith, a Sussexi Egyetem csillagásza.

A korábbi jóslatok mind azt feltételezték, hogy a Föld el tudja kerülni ezt a sorsot, és nem zuhan bele a Napba - még akkor sem, ha az eléri a vörös óriás fázist.

A jó hír, hogy a Föld pusztulásáig még van 7,6 milliárd év. A rossz viszont az, hogy az élet a Földön már korábban megszűnik.

Addig ugyanis már csak egymilliárd év van hátra, amíg a lassan növekvő Nap "elforralja" a földi óceánok vizét, s ezáltal a bolygót lakhatatlan parázzsá változtatja - hangsúlyozta a csillagász.

Az egymilliárd év ugyan soknak tűnhet, de csak akkor, ha nem számoljuk, hogy a valóságban az élet mindössze 3,7 milliárd évig létezik majd a Földön a legújabb becslések szerint.

Van azonban remény arra, hogy az utódjaink megmeneküljenek - állítja határozottan Robert Smith, emlékeztetve a Kaliforniai Egyetem legfrissebb kutatására. Eszerint ahhoz, hogy kikerüljünk a vörös óriássá növekvő Nap hatóköréből, elég lenne, ha néhány ezer évente sikerülne megszelídíteni egy-egy aszteroidát, és úgy irányítani, hogy "oldalba lökje" a Földet, amely így lassan magasabb keringési pályára állna.

"Ez úgy hangzik, mint egy sci-fi film forgatókönyve, de a szükséges technológiát a következő évszázadokban sikerülhet kifejleszteni" - állítja a csillagász.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×