eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Richard Juilliart - UEFA/UEFA via Getty Images

Bekukkantottunk a kulisszák mögé – így működik a VAR

Különleges volt a hétkezdés az UEFA székházában, Nyonban: a közép-kelet-európai régióból láttak vendégül újságírókat. Ahogyan Giorgio Marchetti, az Európai Labdarúgó-szövetség főtitkár-helyettese mondta, hogy egy kicsit bepillantsanak a kulisszák mögé, megismerkedjenek bizonyos döntésekkel, eszközökkel, folyamatokkal. A Magyarországot képviselő négy újságíró között volt az InfoRádió főmunkatársa is.

Egész nap előadásokon ülni elsőre kétségtelenül riasztónak tetszhet, de ez csalóka: kifejezetten érdekesek voltak a témák. Giorgio Marchettiéről vagy éppen a nemzeti szövetségek bizottságának tájékoztatójáról lesz még szó a következő napokban, indításként legyen a téma a játékvezetés, a bírói stílusok, a VAR és annak szerepe.

A rendkívül színesen, lendületesen előadó Roberto Rosetti – korábbi topjátékvezető, az UEFA játékvezetői bizottságának olasz elnöke – beszélt arról, hogy fogyóban vannak Európa-szerte a játékvezetők, csökken a számuk, utánpótlásra lenne szükség. Mint mondta, három tényező miatt nem népszerű a „szakma”: nagyon sok a negatív visszhang, a bírálat, s bizony – nyilván nem a legmagasabb szinten dolgozókkal – előfordulnak még mindig a fizikai atrocitások is.

A Covid is az oka annak, hogy csökkent a bírók létszáma. Az általa vezetett bizottság adatai szerint 221 870 játékvezető működik ma Európában, de 298 538-ra lenne szükség. (Nem részletezte, hogy utóbbi szám hogyan jött ki, de azt kiszámolta, hogy 76 500 bíró hiányzik a rendszerből. Mondott egy további adatot is: a teljes európai kontinens 55 tagszövetségében összesen 30 ezer új játékvezetőre lenne szükség, évente!

Rendkívül tanulságos és gondolatébresztő volt a hat legerősebb európai bajnokság és a Bajnokok Ligája összevetése a tizenegyesek, a szabálytalanságok, a sárga és a piros lapok számán keresztül. Nagyon világosan látszik az, hogy hol fújnak be a játékvezetők könnyebben büntetőt, vagy akár hol agresszívebb a játék. Talán azért is hasznos egy ilyen adatsor, mert ha egy magyar csapat, akár egy klub, akár a válogatott ezekből az országokból kap bírót, következtethet arra, hogy mi az ottani irányzat, mire lehet számítani. (Persze, még jobb, ha valaki az adott játékvezető ilyetén statisztikájával rendelkezik.)

Bajnokság Bírók száma 11-esek Szabálytalanság Sárga lap Piros lap
Premier League 19 0,27 20,7 3,6 0,05
Bundesliga 23 0,30 23,7 3,8 0,19
La Liga 19 0,37 27,1 5,3 0,40
Serie A 38 0,21 24,5 4,5 0,19
Ligue 1 20 0,45 24,7 3,6 0,41
Liga Portugal 22 0,32 28,2 5,4 0,47
Bajnokok Ligája 0,25 21,6 3,9 0,12

Látható, hogy a Premier League egy kivétellel mindenben a minimumot képviseli, a tizenegyeseknél csak második, ott az olaszok még kevesebbet adnak. Érdekes figyelni, hogy a BL-ben viszonylag nehezen adnak piros lapot, a számok inkább az alacsonyabb értékekhez vannak közel.

Noha sem az előadás alatt, sem a későbbi „privát” beszélgetéseken nem tudtam választ kapni arra, hogyan lehetne a legegyértelműbben meghatározni, most mi is számít valójában kezezésnek, az nagyon világosan kiderült, hogy Roberto Rosetti nagy és elkötelezett híve a VAR-rendszernek.

Elsősorban annak a technológiára alapuló egyértelműségét dicsérte, egyszerűen fogalmazva – s elsősorban a gólvonaltechnikára vagy a lesek megítélésére gondolva – azt, hogy a kérdések feketévé vagy fehérré válnak. Rosetti, aki egyébként a civil életben két lány édesapja, többször is emlegette azt a példát, hogy amikor a felesége hazament a vizsgálatról, kezdte kicsi körülírni az állapotát, ő rögtön eldöntendő kérdéssé formálta át a maga mondanivalóját: várandós vagy nem várandós?

Ugyanez a helyzet szerinte a leseknél is. Nincs „talán les” vagy „lesszerű” helyzet. Les van, meg olyan, ami nem les. Ma már óriási segítséget ad, hogy a megállított, visszajátszott képnél a technika segítségével be lehet húzni az – alkalmanként a nyilvános televíziós közvetítésekben is látható – piros és kék vonalat.

Az egyik legérdekesebb része az előadásnak az volt, hogy Rosetti megmutatott néhány olyan példát a mostani hónapban a Bajnokok Ligájában játszott mérkőzésekről, ahol az első ránézésre teljesen egyértelmű volt az ítélet, más kameraállásból megnézve más volt a jó döntés. A bírófőnök azt is a lelkünkre kötötte, hogy mindig már az akció elejét is figyelni kell. Nemrégiben a Porto és a Leverkusen mérkőzésén akadt egy olyan eset, amelynél azért nem lehetett megadni a portugálok gólját, mert előtte, kezezés miatt, a másik kapunál, büntető járt a németeknek. (Más kérdés, hogy azt cseh csatáruk, Patrik Schick kihagyta.)

Át is tértünk a VAR-ra, amelynek alapvetését úgy határozta meg: először mindig a játékvezető ítél valamit. Az érvényben marad, hacsak a VAR-szobában úgy nem látják, „tiszta és nyilvánvaló hiba” történt. A játékvezető aztán megnézheti az esetet, de a végső döntés is mindig az övé.

A szlogen: minimális közbeavatkozás a maximális haszonért.

Nyilván a játékvezetők tekintélyét növeli az a statisztika, amely szerint a mostani idényben 1377 mérkőzésen 6103 esetet vizsgáltak meg, s ezek közül 479 esetben másította meg a játékvezető az eredeti döntését. Ez átlagolva azt jelenti, hogy 2,87 mérkőzésenként történt egy változtatás. Ugyanakkor azok alapvetően fontos változtatások lehettek – a VAR használata az igazságosság irányába mutat.

Jártunk abban a teremben is, ahol Nyonban dolgoznak a VAR-játékvezetők és a VAR-asszisztensek is, Rosetti segítségével mi magunk is kipróbálhattuk a működését. Két képernyőt kell egymás alatt-fölött elképzelni, s mellette van jobbra egy harmadik.

A felsőn megy a mérkőzés, s ha a VAR-bíró az előtte lévő piros és zöld gombokkal kommunikálva jelez, majd az alsó monitoron, három másodperces „csúszással”, a négy az eset szempontjából legelőnyösebb kameraállásból újra megnézi az esetet. Ha ellentétes véleményen van, mint az eredeti ítéletet meghozó játékvezető, akkor elkezdődik a párbeszéd közte és a játékvezető között, amelynek a vége lehet az (többnyire az…), hogy a bíró kimegy és megnézi az esetet a partvonal melletti képernyőn. Közben a VAR-asszisztens a két fő monitortól jobbra lévő saját képernyőjén követi tovább élőben a mérkőzést – tilos bármiről is lemaradni.

A cél egyértelmű: az UEFA szeretné, ha minél több mérkőzésen használható lenne a VAR – mert biztosak benne, hogy ez a jövő. Egyszerűen vannak olyan esetek, amikor a játékvezető nem látja, nem láthatja biztosan, mi a jó ítélet. Akadnak egy-két-öt-tízcentis lesek, ezeket meg lehet érezni, de látni rendkívül nehéz.

A fejlődés megállíthatatlan, jön a félautomata lesjelző rendszer, ami aztán tényleg megmutatja még a milliméteres különbségeket is. Ahogyan Rosetti mondta: terhes vagy nem terhes.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 20:33
×
×
×
×