Péntektől látogatható a 120 éve született Victor Vasarely életmű-kiállítása a Szépművészeti Múzeumban, ahol több mint 140 műalkotást, valamint dokumentumokat és eddig nem ismert fotókat, filmeket is láthat a közönség.

„A tárlat lehetőséget ad arra, hogy ne csupán a jól ismert Vasarelyt lássuk, hanem újra felfedezzük azt a rendkívül összetett, gondolkodó, kísérletező művészt, aki egész életében a látás törvényeit kutatta” – mondta Zombori Mónika, a tárlat egyik kurátora a kiállítás szerdai sajtóbemutatóján. Hangsúlyozta:

a tárlat bemutatja, hogy Vasarely művészete nem egyszerűen stílustörténeti kérdés, hanem a 20. századon átívelő, azzal párhuzamosan kibontakozó radikális szemléletváltás eredménye.

„Ebben az értelemben Vasarely nemcsak művész, hanem egy vizuális gondolkodásmód megalkotója, ami a művészeten túl a dizájnra, az építészetre és a mindennapi képi kultúránkra is hatással volt, és hatása a mai napig is érzékelhető” – emelte ki. A kiállításon a látogatók végigkövethetik, hogy a Pécsen született, de Budapesten művésszé váló Vásárhelyi Győző hogyan vált a francia főváros művészeti elitjéhez tartozó Victor Vasarelyvé, és ezzel egyúttal a 20. század nemzetközileg is meghatározó alkotójává.

Pócs Veronika, a tárlat másik kurátora a tárlatvezetésén beszélt arról is, hogy bár Vasarely élete nagy részét Franciaországban töltötte, identitásában, képi érzékenységének mélyrétegeiben és művészi gondolkodásában mindvégig megőrizte magyarságát. Ezt nemcsak művei címadásaiban, hanem azokban a kompozíciós ritmusokban és geometrikus szerkezetekben is nyomon követhető, amelyekben a magyar folklór ornamentális elemei is visszaköszönnek.

A művész születésének 120. évfordulójához kapcsoló tárlat átfogó módon vizsgálja Victor Vasarely művészetét, hiszen munkássága meghatározó szerepet játszott a háború utáni geometrikus absztrakció, valamint az op-art kibontakozásában, és máig alakítja a vizuális kultúráról való gondolkodást.

Az idén megnyitásának szintén 120. évfordulóját ünneplő Szépművészeti Múzeum kiállításán látható műalkotások és dokumentumok a magyarországi tárlatok történetében korábban nem látott teljességgel igyekeznek megrajzolni Vasarely életművét.

Magyarországon legutóbb 1969-ben, a Műcsarnokban rendeztek hasonló léptékű kiállítást Vasarely alkotásaiból.

A mostani tárlat elsősorban a művész által alapított budapesti kollekcióra épít, amely a legnagyobb és legátfogóbb Vasarely-közgyűjtemény a világon, de kiemelkedő, eddig Magyarországon még nem látott művek is érkeztek az aix-en-provence-i Fondation Vasarelyből, de a pécsi Vasarely Múzeumból és magángyűjteményekből kölcsönzött műtárgyak is gazdagítják az évfordulós tárlatot.

A kiállítás időrendben követi Vasarely pályájának fő alkotói korszakait, a korai, figurális kísérletektől a geometrikus absztrakció letisztult rendszerein át az optikai jelenségek tudatos szerkesztéséig. A látogató megismerheti, miként törekedett Vasarely arra, hogy a művészet kilépjen a hagyományos műtermi keretek közül, hogy a mindennapi környezet, az építészet és a városi tér alakítójává váljon.

A műveket tematikus-kronologikus egységekben, öt szekcióban, a Korai művek, az Út az absztrakció felé, A kinetizmus születése, az Op-art és a Művészet mindenkinek elnevezésű kiállításrészekben mutatják be.

Vasarely művészetének középpontjában a mozgás kérdése áll a látás működésén keresztül. A kinetikus művészet a mozgás különböző formáit vizsgálja, míg az op-art, amelynek Vasarely az egyik legmeghatározóbb alakja, optikai jelenségek segítségével hoz létre vibráló, elmozdulni látszó képi struktúrákat. Ezen törekvésekhez kapcsolódik Vasarely „művészet mindenkinek” programja is, amely a művészet demokratizálását tűzte ki célul, vagyis olyan képi nyelv létrehozását, amely sokszorosítható, széles körben hozzáférhető és a mindennapi környezet alakításában is szerepet kap.

A kiállítás szervesen illeszkedik abba a nemzetközi újraértékelési folyamatba, amely a frankfurti Städel Museum 2018-as, majd a párizsi Pompidou Központban 2019-ben megrendezett nagyszabású tárlataival vette kezdetét, és amely Vasarely életművét új összefüggésekben, friss értelmezési horizontokon helyezi el.

Az életmű-kiállításhoz kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galériában látható Kinetikus víziók.

Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban című kamaratárlata, amely a Szépművészeti Múzeum kiállításán kevésbé hangsúlyos, mégis meghatározó nézőpontokra koncentrál, különös tekintettel a Vonal-korszak műveire, a városligeti Neo Kortárs Művészeti Térben szeptember közepéig látható Vasarely Don’t Go Home című tárlat pedig a hatvanas-hetvenes évek kísérletező művészetének szemszögéből vizsgálja, hogyan hatott Vasarely a magyar művészetre. A három kiállítás közös, kedvezményes árú belépővel is látogatható.