Május utolsó hétvégéjén mutatták be Hongkongban Tan Dun Grammy- és Oscar-díjas kínai-amerikai zeneszerző Tea: A Mirror of Soul (magyarul Tea: egy tükre a léleknek) című operáját. A darabot a Tigris és sárkány, valamint a Hős című film zenéinek szerzője vezényelte, a rendező Káel Csaba magyar filmügyi kormánybiztos volt. Tan Dun és a Müpa vezérigazgatója már korábban is dolgozott együtt a 2024-ben, a Bartók-tavaszon nagy sikerrel bemutatott Buddha Passion című darabon. A Tea: A Mirror of Soul Tan Dun egyik legismertebb operája, melyet 2002-ben Japánban mutattak be először. A világhírű kínai zeneszerzőt Lu Yu teamester klasszikus műve, a The Classic of Tea című könyve inspirálta.
Káel Csaba az InfoRádióban elmondta: a Hongkongi Kulturális Központ a budapesti Müpához hasonlítható, de előbbi jóval nagyobb létesítmény, hiszen a dubaji opera is hozzá tartozik. Tan Dunt korunk legjelentősebb kínai zeneszerzőjének nevezte, akivel kapcsolatban kiemelte, hogy ő volt a 2008-as pekingi olimpia emlékezetes megnyitóünnepségének a zenei vezetője és komponistája. Tan Dunról tudni kell, hogy óriási Bartók-rajongó,
a klasszikus zene világában sokan a kínai Bartókként emlegetik, ugyanis rendkívül aktívan gyűjti a kínai népzenét.
Az egyes dalokat, darabokat feldolgozza, majd kortárs zenévé gyúrja, ahogyan azt Magyarországon Bartók Béla tette a XX. század első felében.
A magyar rendező felidézte, hogy már a tavalyi Bartók-tavaszon elkezdtek beszélgetni és ötletelni arról, hogy megérne egy új bemutatót a Tea: A Mirror of Soul. A hongkongi előadás végül nagy sikert aratott, a sajtóvisszhangja is jó volt. Tan Dun egyik kedvenc városa Hongkong, ahol korábban már számos felejthetetlen bemutatója volt, így ezúttal is nagy szeretettel és örömmel fogadták a kínai zeneszerzőt.
A mű középpontjában egy romantikus történet áll. Seikyo, egy japán herceg és Lan, a Tang-dinasztiabeli hercegnő szenvedélyes, tragikus szerelme elevenedik meg. A szerelmespár együtt indul útnak, hogy felkutassák a The Classic of Tea eredeti, hiteles példányát. Utazásuk tragédiába torkollik: a hercegnő életét veszti, Seikyo pedig visszavonul, és szerzetesként a tea szellemisége terjesztésének, ápolásának szenteli életét. Káel Csaba szerint a mű igazából a teaivás filozófiájáról, továbbá a teának mint növénynek a bemutatásáról és az élet különböző területeihez való kapcsolódásáról szól.
A Müpa vezérigazgatója emlékeztetett, hogy a 2002-es ősbemutatót a tokiói Suntory Hallban tartották, amikor nem volt felhőtlen a japán–kínai viszony.
Tan Dunnak éppen az volt a célja, hogy példát mutasson a feszült helyzetben egy japán herceg és egy kínai hercegnő szenvedélyes szerelmének a művészi bemutatásával.
Káel Csaba kiemelte, hogy Tan Dun nagyon érdekes zenei megoldásokhoz, effektekhez nyúlt, például régi kínai hangszereket is bevett a repertoárba. Ugyancsak rendkívül egyedi, ahogy a teához kapcsolódó három fő elemet megjeleníti hangokkal az előadásban. Egyrészt hatalmas papírtekercsek megzörgetésével ábrázolja zeneileg a teanövényt, másrészt a vizet különböző átlátszó edényekben láthatják a nézők, és a három, ütőshangszeren játszó nő a tenyerével vagy az ütővel szólaltatja meg az edényeket, miközben felemelik azokat, és csurgatják a vizet. A harmadik elem a tűz, amely átvitt értelemben a szenvedélyt jelenti, teafőzésnél pedig a felforraláshoz kell, illetve az agyagedények a tűz által nyerik el formájukat.
A Müpa vezérigazgatója szerint Tan Dun nem mindennapi ötleteket valósított meg, és egyedien jelenített meg egy nagyon emocionális történetet úgy, hogy napjainkban is értelmezhető és befogadható legyen. Az előadásban jó néhány kínai népi dallam is hallható, amelyek beépülnek különböző áriákba, és hitelesítik a modern effekteket. „A tealevél, a víz és a tűz ősi dolgok, melyek ma is a mindennapjaink részei, velünk vannak, használjuk ezeket, és nagyon hatásosan jelennek meg a darabban” – magyarázta Káel Csaba.
A következő nagy terv, hogy a Tea: A Mirror of Soul Magyarországon is látható legyen, ezért Káel Csaba meghívta Tan Dunt és a darabban szereplő énekeseket a 2026-os Bartók-tavaszra. A Müpa vezérigazgatója bízik benne, hogy a Buddha Passionhoz hasonlóan nagy sikere lesz. Hozzátette: a Tea: A Mirror of Soul a kínai zeneszerző nyolc operájának talán legjobbika, és nagyon kevés helyen mutatták be. Európában még nem is láthatta a közönség, így nagyot szólna, ha Budapesten is játszanák jövőre.
