A Magyar Telekom jogelődei a kilencvenes évek óta építették kortárs képzőművészeti gyűjteményüket. Az új székházba költözéssel, valamint az agilis munkamódszer bevezetésével a vállalat kultúrája és prioritásai változtak, a Magyar Telekom most a digitalizációra és az ahhoz kapcsolódó kulturális-oktatási projektekre összpontosít, melyekben a művészet fontos, de csak közvetett szerepet játszik. Ezért született meg az a döntés, hogy a gyűjtemény döntő részét egy zártkörű munkatársi és egy mindenki számára nyilvános, december 1-én 18 órai kezdettel megszervezendő aukció során, jótékonysági céllal elárverezi a vállalat.
„A kultúratámogatás terén a jövőben hosszú távú vízióinkhoz szorosabban kapcsolódó témákat kívánunk felkarolni, ezért a december 1-jei nyilvános árverés bevételeit a kortárs képzőművészet rangos hazai szereplője, a Ludwig Múzeum közönségélményének digitális fejlesztésére ajánljuk fel. Mindemellett kollégáink számára is szervezünk egy kisebb, belső aukciót, hiszen sok olyan műtárgyunk van, melyek elsősorban a munkatársaink számára lehetnek értékesek. Ezen kisebb árverésből befolyt bevételeket a betegség miatt nehéz helyzetbe került munkatársaink megsegítésére, a Magenta Összefogás Alapítvány javára fordítjuk” – mondta Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.
A jótékonysági árverésre kerülő képek előzetesen megtekinthetők a Ludwig Múzeum 1. emeleti kiállítóterében december 1-jén, 10 órától, licitálni pedig december 1-én 18 órai kezdettel előzetes regisztrációt követően személyesen a Ludwig Múzeumban van lehetőség. Az árverés teljes anyaga megtalálható a www.axioart.com internetes műkereskedelmi oldalon is, ahol az aukció ideje alatt előzetes regisztráció után online licitálni is lehet.
A Magyar Telekom gyűjteményéről
A Magyar Telekom kortárs képzőművészeti gyűjteménye a kilencvenes évek közepe óta épült, és javarészt festészeti alkotásokból áll. Kulturális szerepvállalásában a Matáv főként a zenére fókuszált, így a gyűjteményben több zenei ihletettségű művet is találunk, melyek alapjait a Zene szemeinknek nevű vizuális program adta.
Ezzel párhuzamosan, a Westel az ’oplogó’ pályázatra kiírt alkotásokból kezdett saját művészeti gyűjteményt építeni. A kétezres években két nagyszabású kiállítás megvalósulását támogatták, a Jövőkép, illetve a TérErő című projektekben 12 élvonalbeli művész összesen 144 művel szerepelt.
Az eseményen Ádám Zoltán, Bada Tibor, Balla Attila, Balla Demeter, Balogh László, Barabás Márton, Barakonyi Zsombor, Bernát András, Bocz Gyula, Bukta Imre, Chilf Mária, Csurka Eszter, drMáriás (Máriás Béla), Duliskovich Bazil, efZámbó István, feLugossy László, Ferenczy Zsolt, Gál András, Győri László, Kelemen (Kettenbrücke) Károly, Kéri László, Klimó Károly, Köves Éva, Lantos Ferenc, Lengyel András, Nádler István, Nagy Judit, Orosz István, Paizs László, Roskó Gábor, Soós Tamás, Swierkiewicz Róbert, Szegedi Csaba, Szurcsik József, Szűcs Attila, Tóth Dávid, Várady Róbert, Varga Patrícia Minerva, Wolsky András alkotásai kerülnek kalapács alá.