Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Magyar Oscar-nevezés: novemberig lehet izgulni

Káel Csaba a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos felkérésére megalakult a hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő szakmai bizottság. A járványhelyzet miatt a filmforgalmazásban kialakult rendhagyó évet figyelembe véve idén nem csak a mozikban bemutatott alkotások közül lehet nevezni a filmvilág legnagyobb presztízsű díjára.

Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövőre 93. alkalommal átadandó Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy alkotást nevezhet azok közül, amelyeket 2019. október 1-je és 2020. december 31-e között mutattak be az adott országban.

Idén először – a járványhelyzet miatt, melynek hatásai a filmforgalmazásban is alapvető változásokat hoztak – az országok nem csak a mozikban bemutatott filmeket küldhetik az Oscar-versenybe, hanem azokat is, melyek eredetileg moziforgalmazásra készültek, de

a járvány miatt végül online voltak először láthatók.

A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben Deák Kristóf, a Mindenki című Oscar-díjas rövidfilm rendezője és a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba, Kálmán András és Pesti Ákos, valamint Bereczki Csaba, a Filmintézet Nemzetközi jogértékesítési és képviseleti igazgatója és Novák Emil, a Magyar Filmakadémia ügyvezető elnöke vesz részt idén.

A héttagú bizottság a tervek szerint

novemberben dönt a magyar Oscar-nevezésről.

A filmvilág vitathatatlanul legnagyobb presztízsű megmérettetésén az országok hivatalos nevezései (entry) közül az Amerikai Filmakadémia képviselői választják ki majd az öt jelölt játékfilmet (nominee), amelyek végül a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjért versenyre kelhetnek.

A jelöltek listáját 2021. március 15-én hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadására április 25-én kerülhet majd sor Los Angeles-ben – áll a Nemzeti Filmintézet sajtóközleményében.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×