A lapnak név nélkül nyilatkozó uniós források szerint az Európai Bizottság illetékesei elkezdték tanulmányozni, hogy az EKSZ mely funkcióit vehetnék át meglévő uniós bizottsági szervezeti egységek, ami – mint megjegyezték – az elmúlt két évtized egyik legnagyobb uniós intézményi reformjának részleges felszámolása lenne.

A brüsszeli testület jogi és költségvetési osztályai tisztségviselőinek bevonásával készülő tervek célja az átfedések csökkentése és az EU diplomáciai munkájának jobb összehangolása az Európai Bizottság kereskedelmi, segélyezési, digitális szabályozási és technológiai hatásköreivel.

A tervek célja továbbá a megtakarítás, mivel egyes tagországok a költségcsökkentés érdekében nyomást gyakorolnak Brüsszelre az EU következő többéves keretköltségvetéséről szóló tárgyalásokon.

A kezdeményezés nem olvasztaná be az EKSZ egészét az Európai Bizottságba, mint külpolitikai igazgatóságot – mondták a nyilatkozó források –, hanem a hatékonyság javítása érdekében megosztaná a meglévő funkciókat a főosztályok között.

A tervezett intézményi átalakítás részleteit ismerő források szerint a hatáskörök bármilyen szintű átruházásának keretrendszeréről ideális esetben leghamarabb decemberben lehetne megállapodni az EU 2027 utáni hétéves költségvetéséről szóló megállapodás részeként.

Közölték azt is, hogy a Franciaország és Németország által támogatott javaslat erősebb szerepet szánna az uniós főképviselőnek, az EKSZ uniós bizottságon kívül működő részlege pedig olyan területeket felügyelne, mint az EU békefenntartó missziói és a katonai kiképzés.

„Figyelembe véve a geopolitikai környezetet, egyértelmű, hogy folyamatosan modernizálnunk és alkalmazkodnunk kell hozzá, hogy eszközeink, struktúráink és döntéshozatali folyamataink továbbra is hatékony fellépést biztosíthassanak. Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy hozzájáruljon ehhez a vitához” – tették hozzá a lapnak nyilatkozó uniós források.