Elsősorban egymással kell megegyeznie Oroszországnak és Ukrajnának, a többi ország csak támogatást tud nyújtani - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

„Elsősorban Oroszországnak és Ukrajnának kell megegyeznie egymással. Az összes többi ország kész támogatást nyújtani és segíteni… De végül is, és mindenekelőtt, ezt a problémát a konfliktusban érintett országoknak – vagyis Oroszországnak és Ukrajnának – kell megoldaniuk. Ez a helyes megközelítés” – mondta.

Úgy vélekedett, hogy Kijev és az európaiak agresszív lépései megnehezítik a konfliktus rendezésének lehetőségét. Példaként említette egyebek között az oroszországi polgári célpontokra mért csapásokat és azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fenyegető kijelentéseket tett az oroszországi polgári légiközlekedés biztonságával kapcsolatban.

„Azok, akik nem fordítanak erre figyelmet – elsősorban Ukrajna nyugati szövetségeseire gondolok –, a nemzetközi terrorizmus bűntársává válnak” – hangoztatta, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak esélyek a békére, amelyhez elsősorban Oroszországnak és Ukrajnának kell megegyeznie egymással.

Elmondta, hogy a Moszkva és Kijev közötti kapcsolatok folytatódnak, elsősorban a titkosszolgálatok vonalán. Azt is kijelentette, hogy Oroszország hálás mindazoknak, akik igyekeznek hozzájárulni a helyzet megoldásához.

A Washingtonnal folytatott párbeszédről szólva Putyin pontosította, hogy a Kreml a kapcsolatok teljes körű helyreállítása mellett áll. Szavai szerint Donald Trump amerikai elnök hajlik a konstruktív együttműködésre.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy nem lesz mozgósítás Oroszországban.

„Nincs olyan forgatókönyv, amely mozgósítást tenne szükségessé Oroszországban”

– fogalmazott.

Hangot adott véleményének, miszerint a mozgósításról szóló álhír bedobásával a szeptemberben esedékes oroszországi választásokra akarnak befolyást gyakorolni. Putyin felhívta a figyelmet arra, hogy amíg az orosz hadseregbe önkéntesek jelentkeznek, addig Ukrajnában úgy fogdossák össze az embereket, „mint a kóbor kutyákat”. Mint mondta, így sem képesek kompenzálni az egyre növekvő létszámhiányt, a kényszermozgósítás nem fedezi a veszteségeket, ami abban is megmutatkozik, hogy az orosz hadsereg minden frontszakaszon előrenyomul.

Azt mondta, Oroszország a háború elején abból indult ki, hogy polgári célpontok még konfliktus esetén sem lehetnek támadások célpontjai, de tévedett, az ellenség ezt másképp gondolta, ezért Oroszország most kénytelen tükörválaszt adni. Első számú ellenszerként az orosz légvédelem megerősítését, másodikként pedig az olyan ellencsapásokat nevezte meg, amelyek elveszik az ukrán fél kedvét az ilyen objektumokra mért csapásoktól.

Elismeréssel szólt arról, hogy az orosz olajipari vállalatok, amelyeknek a háború előtt nem tartozott kötelességeik közé a finomítók védelme, most jelentős összegeket áldoznak erre a célra.

Az államfő arra a kérdésre válaszolva, hogy az oroszoknak hozzá kell-e szokniuk a rendszeres üzemanyaghiányhoz, figyelembe véve a légvédelmi rendszer működését, a megtorló csapásokat és a hatóságok által hozott intézkedéseket is, kijelentette:

„mindenre készen kell állnunk (…) Ez világossá teszi mindazok számára, akik ártani akarnak nekünk, hogy jobb, ha nem tesznek ilyet”.

A Keleti Gazdasági Fórum idei plenáris ülése csaknem 3 és fél órán át tartott. Putyin mellett felszólalt rajta Prabowo Subianto indonéz elnök, Njam-Oszorin Ucsral mongol miniszterelnök, U Nyo Szo, Mianmar első alelnöke, valamint Ting Hszüe-hsziang kínai miniszterelnök-helyettes.