Kocsis Zsófia meteorológus az MTI érdeklődésére elmondta: a műhold a tervek szerint 2027-ben kapcsolódhat be az európai meteorológiai szolgálatok teljes értékű működésébe. Magyarország az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) tagja, közvetlenül hozzáfér az MTG (Meteosat Third Generation) – rendszer adataihoz, így az új mérések is beépülnek majd a mindennapi prognózisok készítésébe.

Az MTG-I2 fedélzetén található FCI képkészítő műszer 2,5 percenként továbbít felvételeket Európáról, ami jelentős előrelépést hoz a gyorsan változó légköri jelenségek nyomon követésében.

A szakember kiemelte, hogy a meteorológusok a jövőben részletesebben követhetik a zivatarok vagy a köd kialakulását és fejlődését. Az új információk elsősorban a következő néhány órára vonatkozó, ultrarövid távú előrejelzések, valamint a heves zivatarokhoz és más veszélyes időjárási jelenségekhez kapcsolódó riasztások kiadásában nyújtanak segítséget.

Kocsis Zsófia kifejtette: a műholdas adatokat a numerikus időjárás-előrejelző modellekben, valamint a földfelszíni mérőállomások és a meteorológiai radarok megfigyeléseivel integrálva alkalmazzák. A műholdas mérések legnagyobb előnyének nevezte, hogy folyamatos információt szolgáltatnak a légkör azon területeiről is, ahol nem állnak rendelkezésre közvetlen földi mérőeszközök, ezáltal pontosabban meghatározható a légkör aktuális állapota.

A Meteosat harmadik generációjának második képalkotó műholdját, az MTG-I2-t augusztus végén állították pályára. Az Űrvilág űrkutatási hírportálon olvasható cikk szerint küldetésének jelentőségét az adja, hogy ezzel teljessé válik a harmadik generációs Meteosat első, három műholdból álló rendszere. Ezek a korábbiaknál sokkal gyorsabban és részletesebben képesek figyelni Európa és Észak-Afrika légkörét.

A műhold fedélzetén található FCI műszer adatai jóval többet jelentenek, mint az egyszerű műholdképek. A különböző infravörös és látható hullámhosszokon végzett mérésekből információ nyerhető például a vízgőz eloszlásáról, a felhők tulajdonságairól, aeroszolokról, légszennyezésről, vulkáni hamuról és erdőtüzekről is. Ez azt jelenti, hogy az MTG-adatok nem kizárólag a meteorológiai szolgálatok számára lesznek hasznosak. Fontos szerepet kaphatnak a klímakutatásban, a levegőminőség monitorozásában, a hidrológiában, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és a katasztrófavédelemben is.

Az MTG-I2 másik különleges műszere a Lightning Imager (LI), a villámképalkotó. Ez folyamatosan képes érzékelni az egyes villámkisüléseket, éjjel és nappal egyaránt. Ennek különösen a rövid távú előrejelzésben lehet nagy jelentősége. Ha egy adott térségben hirtelen gyorsan növekedni kezd a villámtevékenység, az fontos jelzés lehet arra, hogy intenzív zivatar van kialakulóban. A meteorológusok így még azelőtt észlelhetik egy veszélyes időjárási rendszer gyors erősödését, hogy az más mérési módszerekkel egyértelműen felismerhető lenne.

A beszámoló szerint az MTG teljes sorozata végül hat műholdból, négy képalkotó (MTG-I) és két szondázó (MTG-S) műholdból áll majd, és a tervek szerint több mint két évtizeden át biztosítja az európai meteorológiai megfigyeléseket. A további műholdakat várhatóan 2033-tól állítják pályára, hogy fokozatosan leváltsák az előzőeket. A cél egy folyamatosan frissülő, többdimenziós légköri adatbázis létrehozása. A teljesen kiépített MTG-rendszer várhatóan legalább ötvenszer több adatot állít majd elő, mint az előző generációs MSG műholdak – olvasható az szakportálon szerdán közzétett cikkben.