Infostart.hu
eur:
368.89
usd:
336.36
bux:
0
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Az Európai Ûrügynökség (ESA) által 2021. október 1-jén közreadott ábra a Merkúr közelében repülõ BepiColombo ûrszondáról. Az ESA és a Japán Ûrügynökség (JAXA) kifejlesztette és 2018-ban útnak indított BepiColombo kilencszer veszi igénybe egy bolygó gravitációs vonzását, hogy lelassítsa repülését, mielõtt a tervek szerint 2025-ben pályára áll a Merkúr körül. Egyszer a Földét, kétszer a Vénuszét és hatszor a Merkúrét, ez utóbbiét elõször 2021. október 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Európai Ûrügynökség

Nyolc évig utazott, most végre megfejtheti a Merkúr egyik legnagyobb rejtélyét

Nyolcévi repülés és több mint 9 milliárd kilométer megtétele után csütörtökön megkezdi a Naphoz legközelebbi bolygónak, a Merkúrnak a megközelítését a BepiColombo japán-európai űrszonda – közölte az ESA európai űrügynökség.

Santa Martinez, a BepiColombo missziófelelőse az ESA-nál arról számolt be, hogy ez az első európai űrmisszió a Merkúrhoz, amelyet a Naphoz való közelsége és csillagunk erős gravitációs mezeje miatt „nagyon nehéz elérni”.

Noha a Merkúr a Földtől való 77 millió kilométeres átlagos távolságával úgyszólván a szomszédságunkban található, mégis egy „rejtélyes” bolygó, amelyet eddig csupán kétszer vizsgáltak meg alaposabban űrmissziók. Különösen az ott uralkodó szélsőséges hőmérsékleti viszonyok és a rendkívül erős napszél okoznak hatalmas problémákat.

Mindazonáltal ez az első olyan küldetés, amely egyszerre két szondát juttat különböző pályákra: a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) által üzemeltetett Mio szondának és az európai MPO modulnak együtt kell működnie a kutatási célok elérése érdekében. A leválás és a megfelelő pályára állás számos bonyolult manővert igényel körülbelül fél éven át – ismertette Ignacio Tanco az ESA-tól.

„Ez egy kockázatos küldetés”, amelynek során sok dolog balul sülhet el.

Erre azonban – mint mondta – alaposan felkészültek. A következő napok döntő jelentőségűek lesznek Tanco szerint, aki a feladatot két űrhajó Földről történő indításához hasonlította azzal a különbséggel, hogy ez „egy másik bolygón” történik majd. Ha minden zökkenőmentesen alakul, a küldetés tudományos szakasza 2027 tavaszán kezdődik – tette hozzá.

A plusz 450 és mínusz 180 Celsius-fok közötti nagy hőmérsékletkülönbségek, valamint a napszél miatt a szondák szigetelése rendkívül fontos szerepet játszik. Ezt – akárcsak az elektromos hajtóművek irányítórendszerét és a napelemek vezérlőelektronikáját – a bécsi Beyond Gravity Austria szállítja, amint az a BepiColombo-projektben részt vevő osztrák partnerek keddi sajtóközleményében olvasható. Ha a szondák napelemei túl laposan vannak beállítva, a tudományos műszereknek nem jut elég áram a működéshez. Ha viszont túl sok napfény éri őket, a hő károsodást okoz – magyarázta Tanco.

„2027 áprilisában megkezdődik a legbelső bolygó tudományos feltárása, amely a Földnél tízszer nagyobb napsugárzásnak van kitéve. Ezért mérőműszereinknek is hatalmas terheléseket kell kibírniuk” – mutatott rá Christiane Helling, a Grazi Űrkutatási Intézet (IWF) igazgatója. Eddig „az egész Merkúr mágneses szerkezete nagy rejtély maradt”.

„Mindenekelőtt az a kérdés, hogy belseje folyékony-e, igazi ellentmondást jelent a bolygókutatás számára: ilyen kis méret mellett a magjának már rég meg kellett volna szilárdulnia”

– mondta Daniel Schmid, az IWF kutatója, a mágneses téret mérő japán műszerért felelős tudományos vezető.

A Holdra emlékeztető felszín nagy felbontású felmérése mellett többek között a bolygót körülvevő vékony gázréteget is vizsgálni kívánják, amelyet nem igazán lehet légkörnek tekinteni - magyarázta Geraint Jones, az ESA tudományos projektvezetője. Mint mondta, meg fogják vizsgálni, honnan származnak a felszínről kiáramló gázok. Ehhez az IWF által épített PICAM ionspektrométert fogják használni az európai MPO-szondán. A műszerrel első alkalommal lehet majd "közvetlenül vizsgálni a Nap hatását a bolygó vékony légkörére" - tette hozzá Ali Varsani, az IWF munkatársa és a PICAM felelőse.

Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.

Változás jön az inzulinkezelésben, a betegszervezetek örülnek

Üdvözli a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) a korszerű inzulinkészítményekre történő terápiaváltás korlátainak eltörlését, az egészségbiztosító becslése szerint a támogatási rendszer átalakításából eredő többletkiadás a következő három évben elérheti az 5 milliárd forintot.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Szexbotrány az Nvidia élén: bajban van a chipgyártó?

Szexbotrány az Nvidia élén: bajban van a chipgyártó?

Egy új himnusz kellene a magyar futballsikerekhez, és egy új vezérigazgató az Nvidia következő nagy meneteléséhez? Viktor és Áron az Invest friss adásában a válogatottól gyorsan eljutottak a chipóriásig, amely hiába közölt brutális gyorsjelentést, mégis megszenvedheti megbukott társalapítója és vezére, Jensen Huang kínai kémnővel folytatott viszonyát. Megnézték azt is, hogyan fedheti el a vezető indexek viszonylagos stabilitása a technológiai részvényekben zajló komoly esést, és miért áramlik a pénz az AI-cégekből a hagyományosabb szektorokba. Szóba került, mi veheti el a magyar vállalatok tőzsdére lépési kedvét, mik a nagy amerikai részvénykibocsátások legfontosabb tanulságai, és milyen vállalatirányítási kérdéseket vetnek fel a Deutsche Bank körüli ügyek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×