Infostart.hu
eur:
367.31
usd:
316.7
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Fiatal nő áll a Hősök tere mellett található Zielinski hídon a Városligetben.
Nyitókép: Getty Images/bowie15

Flesch Tamás: változik a turizmus az éghajlatváltozás miatt, Budapestet feljebb kell pozicionálni

Júliusban csaknem 2,5 millió vendég 6,7 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi turisztikai szálláshelyeken – közölte a KSH. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke szerint a további fejlődéshez Budapesten az üzleti turizmust, vidéken pedig a térségi együttműködéseket kell erősíteni.

A vendégek száma 0,4 százalékkal csökkent, a vendégéjszakáké viszont 0,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A külföldi vendégek száma 1,9 százalékkal mérséklődött, miközben az általuk eltöltött éjszakák száma ugyanilyen mértékben emelkedett.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott: a foglaltság alakulását nagyon sok minden határozza meg.

Nem lehetünk elégedetlenek a július hónappal, hiszen az egész európai turizmusra elszívó hatással volt a futball-világbajnokság, melyet Kanadában, az USA-ban és Mexikóban rendeztek.

Hozzátette: a bevétellel elégedettek lehetünk, de a jövedelmezőséggel már nem, ami főként az euró gyengeségére, illetve ezzel párhuzamosan a forint erősödésére vezethető vissza. Mindezt kompenzálni pedig nagyon nehéz.

Véleménye szerint azt kell megtalálni, hogyan tudnak leginkább Budapesten euróban folyamatosan árat emelni. Ehhez több minden kell.

„Az infrastruktúra fejlesztése nagyon fontos. A kormányzat is pontosan tudja, és tervei is vannak, akár a repülőtér, az oda való kijutás, és a városnak a rendbetétele ügyében. De említhetem a rövid távú lakáskiadás szabályozását vagy a Duna-part rendbetételét is” – hangsúlyozta a tiszteletbeli elnök.

Flesch Tamás úgy véli:

Budapestet az üzleti turizmus szempontjából feljebb kell pozicionálni, mert nem a szabadidős turista fog tudni több pénzt fizetni a szobákért.

A vidék tekintetében pedig nagyon fontos, hogy kialakuljanak azok a desztinációk, melyek mentén egy-egy régióban lehet eredményt elérni. Hozzátette: ez nem egy-egy szálloda feladata, ezt az egész régiónak, az egész területnek kell közösen megoldania.

A tiszteletbeli elnök arról is beszélt, hogy miként lehet felkészülni arra, hogy az aszályos nyarak miatt kevesebb külföldi és belföldi vendég jön a Balatonra vagy a Velencei-tóra.

„Én csak állampolgárként tudok erről nyilatkozni. Azt látom, hogy az egyre melegebb nyarak miatt az északi desztinációk felértékelődnek, ami Magyarországot is nehéz helyzetbe hozza.

Jelentős probléma lenne, ha a Velencei-tó helyzete hosszú távon nem tudna megoldódni. A Balatonnál inkább az árvaszúnyog-invázió volt az, ami ellehetetlenítette a vendéglátósok és a vendég napjait.

Az időjárásra nincs hatásunk, így meg kell próbálni alkalmazkodni hozzá” – fejtette ki Flesch Tamás.

A szakember elmondta: ami jó a turizmusban, az általában jó a lakosságnak is. Így bízik benne, hogy fejlődni fog az infrastruktúra akár kormányzati, önkormányzati szinteken.

Mint fogalmazott: jelen pillanatban a kormányzattól a legnagyobb segítség nem pénzbeni lenne, hanem egy adminisztrációs szabályozás, ami segíteni tudná a turizmusban dolgozók munkáját és így nőhetne a vendégek elégedettsége is.

A szélsőséges nyári időjárás hatására változnak a turisták utazási szokásai,

ehhez pedig a vendéglátó- és turisztikai szolgáltatók is egyre inkább alkalmazkodnak. A tendenciákról Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró, az InfoRádió Világszám című magazinjának szerkesztő-műsorvezetője beszélt.

Hangsúlyozta: picit átrendeződött a turisztikai paletta. Bármennyire is meleg van, bármennyire is aszály van, azért továbbra is népszerűek az olaszországi, görögországi üdülőparadicsomok, a spanyolországi üdülőtelepülések, vagyis a nagy preferenciák nem változtak. Kiemelte:

vannak ugyanakkor érdekes, új trendek. Ilyen például Norvégia, Svédország, Dánia.

„Míg korábban nagyon sokszor múzeumlátogatással töltötték el az időt a vendégek, meg városban sétálgattak az emberek napközben is, most már az üdülőtelepüléseknél sokan a szállodában maradnak, ha ott esetleg medence van” – fogalmazott Kiss Róbert Richárd.

Kifejtette: ha a nyitvatartási időket nézzük, részben átalakult a turizmus. Olaszországban nemrég este fél 11-kor még be lehetett menni a katedrálisba, hiszen nem kora délután a nagy melegben mennek oda azok, akik vágynak egy kis kultúrára, hanem akár este is. Elképzelhető, hogy ez a szieszta már nem csak Dél-Olaszországra vagy Görögországra lesz jellemző, hanem akár Magyarországon is megjelenik.

A cikk Rozgonyi Ádám interjúi alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×