Olyan adatokat teszünk nyilvánosan hozzáférhetővé, amelyek korábban ebben a formában nem voltak elérhetők – hangsúlyozta Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos az InfoRádióban, hozzátéve: az NNGYK honlapjáról lehet majd a dashboardokat elérni.

„Én azt gondolom, hogy igazán felhasználóbarát közlési módot választottunk, évválasztókkal, kórházválasztókkal, rengeteg magyarázattal, kérdésekkel és válaszokkal, definíciókkal, hogy lehetőség szerint mindenkinek adott legyen, hogy megértse, hogy ezek az adatok pontosan hogyan képződnek, miből, mit jelentenek, de azt is, hogy mit nem jelentenek, tehát hogyan kell ezeket értelmezni és kontextusba helyezni” – fogalmazott.

Nagyon fontos kérdés, hogy ha valaki fölmegy az NNGYK honlapjára, és megnézi két kórház fertőzési mutatóit, akkor pontosan miket olvashat ki ezekből az adatokból, és mi az a következtetés, amit nem szabad ebből levonnia. Mint az országos tisztifőorvos hangsúlyozta,

lehet, hogy sokakban kialakult az a téves kép, hogy egyetlen adatból következtetéseket lehet levonni.

„Mi ezt szeretnénk eloszlatni, és figyelmeztetünk, hogy egyetlen adatból nem szabad következtetéseket levonni. A mi dashboardunk azt célozza meg, hogy többféle adatot megmutatunk. Egyrészt idősorokat, hogy hogyan változik egy adott kórházban bizonyos egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulása. Mert egy év nem biztos, hogy elegendő információ, a trendek sokkal pontosabbak, sokkal fontosabbak. Lehetőség nyílik arra, hogy ápolási napokra, betegforgalomra viszonyított mutatókat nézzenek meg. És az is lehetővé válik, hogy megítéljék azt, hogy egy adott adat mögött milyen infekciókontroll munka zajlik” – mondta, hozzátéve: például ha van egy kórház, ahol nagyon kevés székletmintát vesznek, és nagyon alacsony az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulása, akkor az nem biztos, hogy az valóban azt tükrözi, hogy abban a kórházban nagyon jó a helyzet,

mert lehet, hogy egy másik kórházban ugyan magasabb az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések aránya, de több székletmintát vesznek, mert nagyobb erőfeszítéseket tesznek, hogy felderítsék ezeket,

és éppen ezért, mivel felderítik, ezért tudnak tenni annak érdekében, hogy legközelebb ne forduljon ilyen elő – hangsúlyozta.

Az új rendszer megpróbálja küszöbölni azt a problémát, hogy egy intézményben esetleg azért magasabb a felderített fertőzések száma, mert több energiát rak bele a felderítésekbe. „Próbálunk olyan információkat elhelyezni a dashboardon, amelyek ilyen következtetésekre is lehetőséget adnak. Tehát maga az adat önmagában félrevezető lehet, ha nem nézik meg alaposan azt a környezetet, ahol az az adat születik, de a táblázat erre lehetőséget ad. És arra is lehetőséget ad, hogy aki egy kis időt szán arra, hogy megértse ezeket az adatokat, az megértse, hogy milyen infekciókontroll tevékenység zajlik valójában egy-egy kórházban.

Most nem az a lényeg, hogy ítéletet mondjuk egy kórházról,

mert ezekből az adatokból csak maximum feltételezéseket tudunk tenni, kérdéseket tudunk föltenni.

Ha van kilógó érték, valahol nagyon alacsony a jelentett egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések aránya, vagy éppen nagyon magas, a többiekhez képest kilógóak az értékek, akkor ebből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy ez a kórház jobb vagy rosszabb, mint a többi, de igenis érdemes föltenni a kérdést, hogy vajon mi okozza, vagy minek az eredménye ez az adat. És ha a kórház erre tud magyarázatot adni, akkor azt értékelni kell és azt figyelembe kell venni. Tehát ez elsősorban egy jelzőrendszer, ami felhívhatja a figyelmet bizonyos kilógó értékek esetén arra, hogy egy kórház adatai mögé kell nézni, és azt jobban meg kell érteni, de semmiképpen sem szeretnénk, hogyha ezekből az adatokból önmagából elhamarkodott következtetéseket vonna le bárki, mert lehet, hogy pont téves következtetésre jut – mondta el Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos az InfoRádióban.

A cikk Janovitz Bálint interjúja alapján készült.