Magyar gazdaság második negyedéves teljesítménye az előzetes 0,4 helyett 0,5 százalékkal haladta meg az előző negyedévit.

Hogy meg vagyunk-e most már mentve, az Nyeste Orsolya, az Erste elemzője szerint kétféleképpen is lehet nézni.

„Ha nem csupán az aktuális adatot nézzük, hanem több negyedévre is visszatekintünk, azt látjuk, hogy már végre véget ért az az idő, hogy cikkcakkos teljesítmény látszott, az egyik negyedévben estünk egy kicsit, utána egy picit növekedtünk egy kicsit. Már sok negyedév eltelt, és pozitív teljesítményt tudott mutatni negyedéves szinten a magyar gazdaság, ez mindenképpen pozitív dolog” – rögzítette.

Le meri tehát vonni a következtetést, hogy

a stagnáló-recessziós periódusból sikerült kikerülni,

és egy növekedési pályára talált a gazdaság, de azt is látni kell, hogy a számok nem mutatnak kirobbanó teljesítményt, ami arra utal, hogy a kilábalás nem lesz gyors folyamat.

Hozzátette: bár ebben nyilván technikai hatások is voltak, de azért az első negyedévhez képest megint lassult valamelyest a teljesítmény.

„Éves szinten sem tudott gyorsulni a magyar gazdaság, maradtunk 1,7 százalékon, tehát valószínűleg továbbra is a potenciális alatt teljesítünk, közben pedig elkezdtünk aggódni a harmadik és a negyedik negyedév kapcsán;

a harmadik negyedévben volt egy nagyon-nagyon rossz időjárásunk, emiatt a mezőgazdaság miatt aggódunk, a vámháborús problémák miatt és a mini energiaválság miatt is.

Egy kicsit most megint talán előtérbe kerültek a rövidebb távú növekedési kockázatok is” – rögzítette.

Madár István, a Portfolio elemzője szerint is valóban az a helyzet, hogy a magyar gazdaság némi élénkülést mutatott az utóbbi negyedévekben.

„Ez igaz a mostani második negyedéves adatra is a mi értékelésünk szerint. Alapvetően ha aszályos időjárás miatt a mezőgazdaságot kivonjuk a gazdasági teljesítményből – ezt gyakran szokták tenni a közgazdászok, hiszen a mezőgazdaság egyrészt pici, de nem is ez a fontos benne, hanem az, hogy a cikkcakkokat alapvetően egyedi időjárásbeli sokkhatások okozzák, ez pedig független attól, hogy a magyar gazdaság egyébként éppen milyen passzban, milyen konjunkturális helyzetben van –, akkor a második negyedév mondhatni kifejezetten jól sikerült. Nem volt ez egy olyan rossz adat, mert a mezőgazdasági lehúzó hatás még annál is nagyobb volt – a részletes adatokból, úgy tűnik –, mint amit eredetileg gondoltunk. Tehát a mezőgazdaságon kívüli nagy része a magyar gazdaságnak nagyobb mértékben tudott növekedni, amiben a főszerepet elsősorban az játszotta, hogy az ipar végre elindult;

éveken keresztül azt néztük, hogy a gazdaságpolitika tolja a reálbéreket és az növeli a belső keresletet és a szolgáltató szektornak tud valamiféle növekedést adni, de ezenközben az ipar pedig egy látványos recesszióban volt,

és a termelő ágazatok nem tudnak hozzájárulni a növekedéshez. Most úgy tűnik, hogy ebben van fordulat, az ipar elkezdett növekedni, és végre ebben a negyedévben azt is láthattuk, hogy ezzel párhuzamosan az export is meg tudott lódulni, úgyhogy most már nem egy lábon áll ez a növekedés, hanem több lábon.”

A két elemző arról is beszélt, hogy óvatosan optimisták az euró bevezetését illetően: 2032-re lehet olyan gazdasági helyzetben az ország, hogy be lehessen vezetni az eurót, de ehhez számos kritériumnak teljesülnie kell. Nyeste Orsolya, az Erste Bank és Madár István, a Portfolio vezető elemzője egyetértettek abban, hogy a feladat megcsinálható, de sok még a tennivaló, és kérdés, a politika mennyire kész erre.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült, a teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.